Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
János-hegy | |
A János-hegy északról, a Kis-Hárs-hegy felől | |
Magasság | 527 m |
Hely | Magyarország, Budapest |
Hegység | Budai-hegység |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 31′ 06″, k. h. 18° 57′ 33″47.518333°N 18.959167°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 06″, k. h. 18° 57′ 33″47.518333°N 18.959167°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz János-hegy témájú médiaállományokat. |
A János-hegy a Budai-hegység negyedik legmagasabb hegye (a Nagy-Kopasz, a Kutya-hegy és a Nagy-Szénás után), egyben Budapest legmagasabb pontja (527 méter). A hegy tetején épült Erzsébet-kilátóról körpanoráma nyílik a városra és annak környékére.[1]
A Sváb-hegytől hosszas, keskeny, nyeregszerű fennsík indul északi irányba, ennek végpontján áll a hegy. Alapkőzete a triász kori dolomitra települt dachsteini mészkő.
Nevének eredetét illetően több magyarázat is van. A hegyet korábban Pozsonyi-hegynek hívták, mivel a tetejéről jó időben állítólag Pozsonyig el lehetett látni . A csúcson a 19. század elején már állt egy Szent János-szobor. Mai neve csak az 1900-as évek elején rögzült; az északnyugati vonulat neve ugyanakkor ma is Pozsonyi-hegy. A „János” nevet vagy az egykori szoborról, vagy Óvári János grófról, Budavár 1318–37 közti rektoráról kapta.
A Gyermekvasút Jánoshegy-állomása a hegyet a Virágvölggyel összekötő sárga sáv-jelzésű turistaút és a Gyermekvasút kereszteződésénél található, 800 méterre a Libegő Budakeszi-nyeregben lévő felső állomásától. Az állomás tengerszint feletti magassága 409 méter.
A János-hegy a már 19. század közepétől Buda és Pest lakóinak kedvelt kirándulóhelye volt. Legismertebb látogatója 1882-ben Erzsébet királyné volt. Ennek a látogatásnak az emlékére emelték 1908–1910 között a hegyet koronázó Erzsébet-kilátót, amit 1910. szeptember 8-án avatott fel Budapest akkori polgármestere, Bárczy István. A kilátó felépítményének alapja az ország egyik legrégebbi vasbetonszerkezete.
A kilátó megépítésének ötletét 1902-ben Budapesten a szállodások és vendéglátók 31. nemzetközi kongresszusán Glück Frigyes, a rendezvény főszervezője javasolta. Az eredeti tervet Klunzinger Pál, a főváros mérnöke készítette, amit azután Schulek Frigyes dolgozott át neoromán stílusban. A négyteraszos, kerek alaprajzú kőtorony 23,5 méter magas. Strobl Alajos Erzsébet királynéról mintázott szobra a kilátótorony előcsarnokában van felállítva, ahol a királynét ábrázoló szecessziós mozaikképeket is elhelyeztek, ezek Kölber Dezső és Tardos Krenner Viktor alkotásai; a mozaikdíszeket Róth Miksa készítette.
Emléktábla őrzi a kezdeményezők és támogatók nevét is. Az épület tetejére 101 lépcsőből álló csigalépcső vezet fel. 2005-ben teljesen felújították az addigra lepusztult és statikailag is leromlott műemlék kilátótornyot. Téli, különösen szmogos napokon gyakran előfordul, hogy miközben Budapestet sűrű köd fedi, a János-hegyen ragyogó napsütés van.
A János-hegyen a Normafa-fennsíkhoz kötődően 160-180 éves bükkös és gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdő maradt fent. A tölgyesekben egyebek mellett a Budai-hegység legkoraibb tavaszi virága, a téltemető virágzik. A terület az állatvilágot tekintve is a Normafához kapcsolódik.