Jászszentlászló

Jászszentlászló
Jászszentlászló címere
Jászszentlászló címere		 Jászszentlászló zászlaja
Jászszentlászló zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKiskunmajsai
Jogállásközség
PolgármesterSebestyén István (független)[1]
Irányítószám6133
Körzethívószám77
Népesség
Teljes népesség2378 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség40,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület60,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 34′, k. h. 19° 46′46.566667°N 19.766667°EKoordináták: é. sz. 46° 34′, k. h. 19° 46′46.566667°N 19.766667°E
Jászszentlászló (Bács-Kiskun vármegye)
Jászszentlászló
Jászszentlászló
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Jászszentlászló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászszentlászló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jászszentlászló község Bács-Kiskun vármegye Kiskunmajsai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Kiskunfélegyháza és Kiskunmajsa között fekszik, előbbitől nagyjából 18 kilométerre délre, utóbbitól 9 kilométerre északra.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton a két említett várost összekötő 5402-es úton érhető el, amely végighalad a központján, annak főutcájaként. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben az M5-ös autópályán vagy az 5-ös főúton közelíthető meg, kiskunfélegyházi letéréssel, Orgovány és az 54-es főút irányából pedig Bugacon át az 5407-es úton.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 155-ös számú Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Jászszentlászló vasútállomás a településközpont közelében, attól kissé délnyugati irányban helyezkedik el, az 5402-es úttól alig több mint száz méterre.

Története

[szerkesztés]

A Római Birodalom óta illír népek lakták ezt a vidéket. A honfoglalás időszakában őseink a mai község területén nem telepedtek meg. A középkori települést – melyről az ún. Templom halom az egyetlen emlék – minden valószínűség szerint kunok lakhatták, akiket IV. Béla telepített az országba a tatárjárás után.

Érdekes kérdést vet fel a község neve, amely biztosan Szentlászló lehetett, hiszen a török defterek (adóösszeírás) is így említik a területet 1570-ben. Valószínűsíthető, hogy a falu templomát Szent László tiszteletére szentelték, és ezzel a névvel illették később magát a falut is. (A középkorban ez nem volt ritkaság.)

A település az 1526-os török visszavonulás alkalmával elpusztult. A feltételezések szerint nem mindenki esett áldozatul. Voltak túlélők is, akiknek sikerült elmenekülni más, még föl nem dúlt területre. 1541 után az elnéptelenedett Duna-Tisza közén, a régi települések területét legeltetésre használták a nagyobb városok tőzsérei… A török kiűzése (1699) után a jászkun területeket I. Lipót császár eladta a Német Lovagrendnek (1702). A pusztákat a bérlőknek ezután a Lovagrendtől kellett bérelni. A jászkunok minden fáradozása ellenére a pénzbeli megváltás az idegen uralom alól igen vontatottan haladt. 1745-ben Mária Terézia uralkodásának kezdetén került sor a megváltásra. Szentlászló pusztát 4 jász település váltotta meg: Jákóhalma, Jászdózsa, Mihálytelek, Felsőszentgyörgy.

Az 1800-as években felgyorsult a népesség szaporodása. Ekkor már volt postai futárszolgálat is.

Az 1850-es években megindult a kiskunsági puszták tagosítása. Szentlászló birtokosai megpróbálták a távoli pusztát elcserélni Pusztafogacsért (ma Tarnaméra része), amely Jásztelek (régebben Mihálytelek) és Jászdózsa közelében feküdt. Ez azonban nem sikerült a jász birtokosoknak. A tagosítás után megkezdődik a kiköltözöttek községgé alakítási mozgalma.

1857-1858-ban Jászjákóhalma és Jászfelsőszentgyörgy tagosított. A tagosított részeket Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa és Szeged népeiből telepítették be. 1870-ben Jászmihálytelek területét is tagosították, a jászdózsai részt pedig a kiskunfélegyházi közbirtokosság vette meg. 1873-ban alakult meg a község. (Ez a tény szerepel az 1874-es kalendáriumban is.) A falu az eddigi Pusztaszentlászló nevet Jászszentlászlóra változtatta azzal az indokkal, hogy a terület első birtokosai a jászok voltak. Belterületen 116 ház állt, melyek csinosak és szépek voltak. A külterületen 384 épület állt. Szépen folyt a termelés. Főleg mezőgazdasággal foglalkozott a lakosság. 1881-83-ig volt a harmadik katonai felmérés, amely 339 épületet számlált, amelyből 190 volt a tanya. 1896-ban készült el a helyszíneltetési térkép.

1901-ben épült az új községi kocsma. 1902-ben fejezték a be a templom építését. A gőzmalom 1902-ben, az új községháza 1908-ban épült. 1909-ben 180 kh-dal bővült a falu területe. Orvost 1910-ben, 1924-ben pedig gyógyszertári jogot kapott. 1922-ben alakult meg az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. 1925-ben újabb 164 kh-dal nőtt területünk. 1927-ben szerelték be a telefont a postán. 1931. december 1-jén gyulladt ki a villany. A II. világháború súlyosan érintette a községet. Az újjáépítés és újraéledés nehéz volt. Az emlékművön is olvasható, hogy 101 "családtagunk" nem tért vissza sajnos. Azóta a község folyamatosan fejlődik.

1949-ben alakult meg az első szövetkezet. Egyre több területet osztottak ki lakóház-építési teleknek. 1958-ban alakult meg a Takarékszövetkezet. 1971-ben került sor a Sportpálya kialakítására. Folyamatosan bővült a vízhálózat, a járdák területe, villanyvezetékek hossza és a gázhálózat. 1978-ban nyolc tantermes iskola épült. 1983-ban létesült a Központi konyha, melyben az óvodásoknak, iskolásoknak és a felnőtteknek egyaránt főznek. 1984-ben mintegy húsz utcában építenek beton utat. 1985-ben létesül az MHSZ Székház a Sportpályán, mely társadalmi munkában épült. 1989-ben adták át az új Postahivatalt. Ebben az évben kezdte meg működését az Idősek Otthona is. A településünk 120. évfordulója alkalmából avatták fel a község szívében, a templom melletti parkban a névadó Szent László szobrát a díszkúttal. 1994-ben elárusító csarnokot adtak át a minden csütörtökön lévő piaci árusítás megkönnyítésére. Az országban is kiemelkedő színvonalú szennyvíztisztítót és hálózatát építették ki. 1997-ben indult útjára az iskolabusz. 2007-ben a Kiskunfélegyházi kistérségből a Kiskunmajsaiba került, 2013-ban a Kiskunmajsai járásba.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Papp József (független)[3]
  • 1994–1998: Papp József (független)[4]
  • 1998–2002: Papp József (független)[5]
  • 2002–2006: Papp József (független)[6]
  • 2006–2010: Papp József (független)[7]
  • 2010–2013: Kiss Melinda (Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum)[8]
  • 2013–2014: Nagy András (független)[9][10]
  • 2014–2019: Nagy András (független)[11]
  • 2019–2024: Nagy András (független)[12]
  • 2024– : Sebestyén István (független)[1]

A településen 2013. április 7-én időközi polgármester-választást tartottak,[9] mert az előző polgármestert a Kiskunmajsai Járási Hivatal vezetőjének nevezték ki, így – összeférhetetlenség miatt – 2013. január 30-i hatállyal lemondott a polgármesteri tisztségéről.[13][10]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2477
2453
2467
2412
2396
2358
2378
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 1% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,6%, református 3,1%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 4,9% (22,7% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,4% cigánynak, 0,3% románnak, 0,1% örménynek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,2% volt római katolikus, 3% református, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 8,5% felekezeten kívüli (39,5% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Jászszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Jászszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Jászszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  5. ↑ Jászszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  6. ↑ Jászszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  7. ↑ Jászszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  8. ↑ Jászszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. ↑ a b Jászszentlászló települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. április 7. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  10. ↑ a b Nem volt elég Charlie és Lezsák protestje: a független jelölt nyert Jászszentlászlón (magyar nyelven) (html). hvg.hu, 2013. április 7. (Hozzáférés: 2013. április 8.)
  11. ↑ Jászszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  12. ↑ Jászszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 1.)
  13. ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  14. ↑ Jászszentlászló Helységnévtár
  15. ↑ Jászszentlászló Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]