Jakob Liiv | |
Született | 1859. február 28.[1] Alatskivi Rural Municipality |
Elhunyt | 1938. január 17. (78 évesen)[1] Rakvere |
Állampolgársága | észt |
Foglalkozása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakob Liiv témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Jakob Liiv (Alatskivi , 1859. február 8. – Rakvere, 1938. január 17.) észt költő és drámaíró.
Szegény családból származott, öccse a szintén író Juhan Liiv (1864–1913). 1878-ig a kodaverei plébánia iskolájába járt, majd Kavastuban és Väike-Maarja-ban tanárnak tanult. 1901-től mint segédtanító és plébános dolgozott. Később egy könyvesboltot alapított Väike-Maarjában.
1913-ban Rakverében telepedett le, ahol banktisztviselőként kapott állást. A Rakvere Teataja című újságnak is dolgozott. Észtország 1918-as függetlenné válása után a politika felé fordult, 1919 és 1921 közt Rakvere polgármestere volt. Ő alapította meg a város színházát. Ezután 1926-ig mint általános iskolai tanár tevékenykedett.
Sírja a rakverei temetőben van. 1938-ban emlékművet állítottak tiszteletére Väike-Maarjában, az alkotó Roman Haavamägi (1891–1964) szobrászművész volt.
Jakob Liiv észt nacionalista volt, támogatta a 19. században egyre erősödő észt emancipációs mozgalmakat, valamint az észtek önálló nyelvét és kultúráját. Szorosan együttműködött kora észt lapjaival és egyesületeivel.
Irodalmi munkásságára mindenekelőtt a lírai formák mesteri használata jellemző. Korai költeményeiben idilli módon írta le szülőföldjét, a Peipus-Pszkovi-tó környezetének szépségét. Az orosz cári államhatalom oroszosítási törekvései miatt költészetébe melankolikus hangok is keveredtek, művészete csupán a századfordulón vált igazán valósághűvé.