Janko Vukotić

Janko Vukotić
Született1866. február 18.
Čevo
Elhunyt1927. február 4. (60 évesen)
Belgrád
Állampolgársága
  • montenegrói ( – 1910. augusztus 28.)
  • montenegrói (1910. augusztus 28. – 1918. november 28.)
  • szerb (1918. november 28. – 1918. december 1.)
  • jugoszláv (1918. december 1. – )
Gyermekeikét gyermek:
  • Vasilija Vukotič
  • Vukašin Vukotić
Foglalkozása
Tisztségeminiszter
IskoláiModenai Katonai Akadémia
Kitüntetései
  • Order of the Star of Karađorđe
  • Order of Prince Danilo I
  • Companion of the Order of St Michael and St George
SírhelyeBelgrád–Újtemető
Montenegró 7. miniszterelnöke
Hivatali idő
1913. május 8. – 1915. július 16.
uralkodóI. Miklós
ElődMitar Martinović
UtódMilo Matanović
A Wikimédia Commons tartalmaz Janko Vukotić témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Janko Vukotić (cirill betűkkel Јанко Вукотић; Čevo(wd), 1866. február 18. – Belgrád, 1927. február 4.) montenegrói katonatiszt, politikus. Pályafutását az Oszmán Birodalom hadseregében kezdte, majd a Montenegrói Királyság(wd) tábornoka volt a Balkán-háborúkban és az első világháborúban. 1913-tól 1915-ig Montenegró miniszterelnöke volt.

Életútja

[szerkesztés]

Čevóban született, rokoni szálak fűzték Petar Vukotić(wd) vajdához (1826–1907), valamint Milena Vukotićhoz, I. Miklós montenegrói király révén Montenegró királynéjához. Cetinjében végezte el a reálgimnáziumot, majd a Modenai Katonai Akadémia(wd) növendéke volt.[1] 1905-től 1907-ig, majd 1911–1912-ben Montenegró kormányának hadügyi tárcáját vezette. 1912 októberében, az első Balkán-háború kitörésekor a keleti hadsereg vezetését bízták rá. Ő irányította az Albániához tartozó Shkodra ostromát, a várost Esat Toptani végül 1913. április 23-án adta fel.[2] A második Balkán-háború során a szerb 1. hadsereg montenegrói hadosztályának parancsnoka volt. Az 1913. június 30-a és július 9-e között zajló, a bolgárok vereségével záruló bregalnicai csatában(wd) kitüntette magát vitézségével.

Ekkor már 1913. május 8-a óta Montenegró miniszterelnöke, egyúttal hadügyminisztere volt, a kormányfői feladatokat 1915. július 16-áig látta el. Az első világháborúban a montenegrói hadsereg vezérkari főnöke, valamint a szandzsáki hadtest parancsnoka volt. Nevezetes hadi sikerei közé tartozott az 1916. január 6–7-ei mojkovaci csata(wd), amely meghátrálásra kényszerítette az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregét. A csatában leánya, Vasilija Vukotić(wd) látta el a futárszolgálatot. Montenegró 1916. január 25-ei kapitulációját követően hadifogságba került, a világháború hátralévő éveit Magyarországon töltötte.

Ezt követően a Királyi Jugoszláv Hadseregben szolgált 1927-ben bekövetkezett haláláig. Sírja a belgrádi Újtemetőben(wd) található.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Martinović 1957 :5.
  2. ↑ Pearson 2004 :41.

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Janko Vukotić című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.