Janos | |
Közigazgatás | |
Ország | Mexikó |
Állam | Chihuahua |
Község | Janos |
Alapítás éve | 1640 |
Irányítószám | 31840 |
Körzethívószám | 636 |
Népesség | |
Teljes népesség | 2738 fő (2010) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 1350–1370 m |
Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 30° 53′ 16″, ny. h. 108° 11′ 24″30.887778°N 108.190000°WKoordináták: é. sz. 30° 53′ 16″, ny. h. 108° 11′ 24″30.887778°N 108.190000°W | |
Janos honlapja | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Janos témájú médiaállományokat. |
Janos település Mexikó Chihuahua államának északnyugati részén, az azonos nevű község központja. Lakossága 2010-ben 2738 fő volt.[1] Nevét a már eltűnt hanó (spanyol írásmóddal: jano, többes számban janos) indián törzsről kapta.[2]
Janos Mexikó északi határához közel, Chihuahua állam északnyugati részén fekszik, Janos község keleti részén. Környéke egy, a tenger szintje felett körülbelül 1360 méterrel elterülő fennsík, de tőle délre és keletre is több száz méteres relatív magasságú hegyek emelkednek. A település mellett a földek nagy része rét, legelő vagy bozótos terület, de az itt átfolyó San Pedro időszakos patak völgyében jelentős területeket hasznosítanak növénytermesztés céljaira is.[3]
A településen áthalad az ország egyik legjelentősebb útja, a 2-es főút, és innen indul annak leágazásaként a 10-es út is, ami egy másik országos jelentőségű úttal, a 45-össel köti össze.[4]
A település népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett:[1]
Év | Lakosság |
---|---|
1990 | 2154 |
1995 | 2335 |
2000 | 2508 |
2005 | 2567 |
2010 | 2738 |
1580-ban Agustín Rodríguez ferences szerzetes és két társa, Francisco López és Juan Santamaría Santa María de Carretas néven missziós központot alapítottak a mai község területén, azonban környékbeli törzsek megtámadták azt és lemészárolták a három alapítót. Amikor ez Lorenzo Suárez de Mendoza alkirály tudomására jutott, 1581-ben Antonio Espejo vezetésével fegyveres csapatokat küldött ide és megtorolta a gyilkosságokat. A mai települést 1640-ben alapították meg Soledad de Janos néven. Egy 1686. október 16-án kelt rendelkezés alapján megépítették a Santiago de Janos katonai erődöt is, első parancsnoka Juan Fernández de la Fuente volt. Innentől kezdve évszázadokon keresztül az egész környéket innen irányították, 1820-ban jött létre az első önkormányzat a cádizi alkotmány értelmében.
1844. augusztus 23-án a sonorai José María Elías González ezredes fegyveresei törtek rá a falu házaira és 15 indián lakost megöltek, többet pedig foglyul ejtettek. Magyarázatul azt közölték, a janosi apacsok korábban megölték Manuel Villa alférezt 28 katonájával együtt, kétszer loptak a Fronteras-erőd lovasságától és egyéb fosztogatásokat is elkövettek.
1851. március 5-én újabb sonorai támadás érte a falut, ezúttal José María Carrasco tört rá a településre és mintegy 50 foglyot ejtett, mivel állítása szerint a helyi indiánok előzőleg megtámadták és legyőzték Ignacio Pesqueira kapitányt. A janosiak a szövetségi kormánytól kértek segítséget, hogy Carrascót megbüntessék, de még mielőtt bárki is intézkedett volna, Carrasco kolerában meghalt.
A mexikói forradalom során 1910 végén Práxedis Guerrero érkezett a településre, hogy megszervezze a helyi felkelést, azonban december végén itt érte a halál.[5] 1912. július 31-én a közelben zajlott le az a csata, ahol Álvaro Obregón, a későbbi elnök életében először vezette a gyalogságot. A csata során Agustín Sanginés mért vereséget a José Inés Salazar által vezetett orozquista lázadókra.[2]
1640-ból származó temploma műemlék, azonban azóta átépítették. Múzeumai nincsenek. Legjelentősebb rendezvény a falu védőszentjének, Szűz Máriának ünnepe szeptember 15-én, ekkor felvonulást is tartanak.[2]