Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
A hagyományos japán mértékegységrendszer a Sakkanhó (尺貫法?) nevet viseli. A Sakkanhó elnevezés két mértékegység nevéből jött létre: a hosszmértékegységéből (szaku) és tömegéből (kan).
A rendszer kínai eredetű, i. e. 13. században jött létre a Sang-dinasztia idején, majd i. e. 10. században, a Zhou-dinasztia uralkodása alatt egységesült és került be Japánba, Koreába, illetve terjedt el Északkelet-Ázsia területén is. Japán hivatalosan 701-ben ismerte el a mértékegységrendszert, amely azóta alig változott.
1924-ben a Sakkanhó rendszerét felváltotta a tízes mértékegységrendszer,[1] 1966. március 31-től pedig a betiltották a régi mértékegységek hivatalos ügyekkel kapcsolatos használatát. Akárhogyis, a régi egységek még ma is használatosak egyes esetekben. Az építészetben és a mezőgazdaságban a régi típusú egységeket alkalmazzák. Az ehhez kapcsolódó szerszámokat, mint például a fűrészt vagy a kalapácsot, a szun és a bu méretei alapján gyártják. A 2005-ös népszámlálásig a polgárok megadhatták a házuk területét négyzetméterben és cuboban is. A cubo használata a 2010-es népszámláláskor már nem volt megengedett.
A sakkanhónak sok különböző fajtája van. Az alul található táblázat az Edo-korban használatos mértékegységeket mutatja.
Egység | Tört alak | Tizedes alak | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Név | Kandzsi | |||||||||||
Hosszúság | méter | méter | inch | láb | yard | |||||||
dzsó | 丈 | 100⁄33 | 3.03 | 119.3 | 9.942 | 3.314 | ||||||
kanedzsaku | 曲尺 | 10⁄33 | 0.303 | 11.93 | 0.9942 | 0.3314 | ||||||
Űrmérték | liter | liter | milliliter | Amerikai uncia |
Brit uncia | |||||||
só | 升 | 2401⁄1331 | 1.804 | 1804 | 61.00 | 63.49 | ||||||
Tömeg | gramm | gramm | pohár (dram) | uncia | font | |||||||
momme | 匁 | 15⁄4 | 3.75 | 2.116 | 0.1323 | 0.008267 | ||||||
Megjegyzés: A Tört alakok pontosak, míg a Tizedes értékek csak kerekítettek. |
A Sakkanhó rendszerben a hosszmértékegység a saku. A saku mérete eredetileg a hüvelyk- és a középső ujj közti távolságnak felelt meg (körülbelül 18 cm), de később ez is megváltozott. Különböző hosszmértékek jelentek meg, más-más célokkal.
Minden mérés alapegysége a saku. A sakutól azonban elkülönül a kanedzsaku (曲尺?),amit kizárólag a japán ácsok használnak a munkájuk során. A kandzsaku az eredeti, kínából átvett saku méretének felelt meg így, míg más hosszmértékrendszerek egységei különböző behatások miatt folyton változtak, ez megőrizte eredeti értékét.
A kudzsiradzsaku (鯨尺?) szó szerint azt jelenti, hogy a "cet hossza", ezt a mértékegységet a ruházati iparban alkalmazták. A kudzsiradzsaku alapegysége 25%-kal hosszabb, mint a kanedzsakué.
A kanedzsaku és a kudzsiradzsaku mellett más rendszerek is léteznek. Például a gofukudzsaku (呉服尺), ami a hagyományos japán kimono méreteit veszi alapul. A gofukudzsaku alaphosszmértéke a kanedzzaku 1,2-szeresének felel meg.
A saku egységei a mai napig használatosak építkezéseknél, például a furnérlemez gyárilag előállított mérete 182 cm × 91 cm, ami 3 × 6 saku. Minden egyes lemez egy tatami méretének felel meg, habár a lemez vastagságát mégis milliméterben szokás megadni.
Érdekesség, hogy ezeknek az egységeknek a nevei tárgyakban is továbbélnek, például a japán bambuszfuvola, a sakuhacsi (尺八?) szó szerinti jelentése "saku nyolc", ami arra utal, hogy a hangszer hossza egy saku nyolc szun. Egy másik példa Isszun Bósi (一寸法師?) neve, melynek jelentése "egy szun fiú". Ez a jelenség sok japán közmondásban is megfigyelhető.
Egység | saku | Méter | Brit/USA | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Magyaros átírás | Kandzsi | milliméter | meter | inch | láb | yard | ||||||
mó | 毛, 毫 | 1⁄10000 | 0.03030 | 3.030·10−5 | 1.193·10−3 | 9.942·10−5 | 3.314·10−5 | |||||
rin | 厘 | 1⁄1000 | 0.3030 | 3.030·10−4 | 0.01193 | 9.942·10−4 | 3.314·10−4 | |||||
bu | 分 | 1⁄100 | 3.030 | 3.030·10−3 | 0.1193 | 9.942·10−3 | 3.314·10−3 | |||||
szun | 寸 | 1⁄10 | 30.30 | 0.03030 | 1.193 | 0.09942 | 0.03314 | |||||
saku | 尺 | 1 | 303.0 | 0.3030 | 11.93 | 0.9942 | 0.3314 | |||||
ken | 間 | 6 | 1818 | 1.818 | 71.58 | 5.965 | 1.988 | |||||
hiro | 尋 | 6 | 1818 | 1.818 | 71.58 | 5.965 | 1.988 | |||||
dzsó | 丈 | 10 | 3030 | 3.030 | 119.3 | 9.942 | 3.314 | |||||
csó | 町 | 360 | 1.091·105 | 109.1 | 4295 | 357.9 | 119.3 | |||||
ri[2] | 里 | 12,960 | 3.927·106 | 3927 | 1.546·105 | 1.288·104 | 4295 | |||||
Megjegyzés:
|
A cubo, ami két tatami méretének felel meg, még ma is használatos Japánban, ha területmeghatározásról van szó. Habár a tatami mérete régiónként változik, a cubo mérete országszerte egységes. A cubo egységei egyenértékűek a méter egységeivel, habár amíg a cubo főleg a közéletben, a mindennapokban használatos, addig a métert inkább hivatalos ügyekkel kapcsolatban alkalmazzák.
Egység | cubo | Méter | Brit/USA | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Magyaros átírás | Kandzsi | négyzetméter | inch | láb | yard | |||||||
saku | 勺 | 1⁄100 | 0.03306 | 51.24 | 0.3558 | 0.03954 | ||||||
gó | 合 | 1⁄10 | 0.3306 | 512.4 | 3.558 | 0.3954 | ||||||
dzsó | 畳 | 1⁄2 | 1.653 | 2562 | 17.79 | 1.979 | ||||||
cubo | 坪 | 1 | 3.306 | 5124 | 35.58 | 3.954 | ||||||
bu | 歩 | 1 | 3.306 | 5124 | 35.58 | 3.954 | ||||||
sze | 畝 | 30 | 99.17 | 1.537·105 | 1067 | 118.6 | ||||||
tan | 段, 反 | 360[3] | 1.190,4 [4] | 1.537·106 | 1.067·104 | 1186 | ||||||
csó[5] | 町, 町歩 | 3000 | 9917 | 1.537·107 | 1.067·105 | 1.186·104 | ||||||
Megjegyzés:
|
Ezeket az egységeket még ma is használják a szaké készítésekor.
Egység | só | Liter | USA | Brit | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Magyaros átírás | Kandzsi | milliliter | liter | uncia | pint | gallon | uncia | pint | gallon | |||
szai | 才 | 1⁄1000 | 1.804 | 1.804·10−3 | 0.06100 | 3.812·10−3 | 4.765·10−4 | 0.06349 | 3.174·10−3 | 3.968·10−4 | ||
saku | 勺 | 1⁄100 | 18.04 | 0.01804 | 0.6100 | 0.03812 | 4.765·10−3 | 0.6349 | 0.03174 | 3.968·10−3 | ||
gó | 合 | 1⁄10 | 180.4 | 0.1804 | 6.100 | 0.3812 | 0.04765 | 6.349 | 0.3174 | 0.03968 | ||
só | 升 | 1 | 1804 | 1.804 | 61.00 | 3.812 | 0.4765 | 63.49 | 3.174 | 0.3968 | ||
to | 斗 | 10 | 1.804·104 | 18.04 | 610.0 | 38.12 | 4.765 | 634.9 | 31.74 | 3.968 | ||
koku | 石 | 100 | 1.804·105 | 180.4 | 6100 | 381.2 | 47.65 | 6349 | 317.4 | 39.68 | ||
Megjegyzés:
|
Az eredeti japán súlymértékegység a momme, amit még ma is használnak a gyöngy kereskedelemben.
Egység | momme | Kiló | Brit súlymértékrendszer | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Magyaros átírás | Kandzsi | milligramm | gramm | kilogramm | Dram (pohár) | uncia | font | |||||
fun | 分 | 1⁄10 | 375 | 0.375 | 3.75·10−4 | 0.2116 | 0.01323 | 8.267·10−4 | ||||
momme | 匁 | 1 | 3750 | 3.75 | 3.75·10−3 | 2.116 | 0.1323 | 8.267·10−3 | ||||
hjakume | 百目 | 100 | 3.75·105 | 375 | 0.375 | 211.6 | 13.23 | 0.8267 | ||||
kin | 斤 | 160 | 6·105 | 600 | 0.6 | 338.6 | 21.16 | 1.323 | ||||
kan vagy kanme | 貫, 貫目 | 1000 | 3.75·106 | 3750 | 3.75 | 2116 | 132.3 | 8.267 | ||||
Megjegyzés: A számok a kerekített értékeket tükrözik. |
A régi japán pénzek nevei a közmondásokban élnek tovább, például haja oki va szan mon no toku jelentése "Ha korán kellsz, 3 mont kapsz".
Egység | Megegyezik/Egyenlő | |
---|---|---|
Magyaros átírás | Kandzsi | |
1 mon | 文 | |
1 hiki | 疋 | 10 mon |
1 kanmon | 貫文 | 100 hiki |
A Sakkanhó és a tízes mértékrendszeren kívül más egységrendszerek is léteznek Japánban, például: