Johann Walter-Kurau | |
![]() | |
1900-ban | |
Született | 1869. február 3.[1] Jelgava[2] |
Elhunyt | 1932. december 19. (63 évesen)[1] Berlin[2] |
Állampolgársága | lett[3] |
Foglalkozása | festőművész |
Iskolái | Higher Art School at the Imperial Academy of Arts (–1897) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Walter-Kurau témájú médiaállományokat. | |
Johann Walter-Kurau (Jānis Valters vagy Johann Walter; Jelgava, 1869. február 3. – Berlin, 1932. december 19.) lett festő. A modern lett festészet egyik megalapítójaként tájképeket, portrékat és zsánerjeleneteket festett.
Jelgavában született, 45 km-re délre Rigától, és balti német anyja révén német állampolgárságot szerzett. Theodor Walter kereskedő és városi tanácsos fiaként, egyike volt az öt gyermeknek. 1880 és 1888 között Walter a jelgavai középiskolában tanult, ahol Kurt Wiessner volt az egyik művésztanára. Magánórákat is vett Julius Döring művész műtermében[4] és hegedűleckéket is kapott.
A szentpétervári Orosz Művészeti Akadémián tanult művészetet Janis Rozentālsnál és Vilhelms Purvītisnél, és olyan stílust alakított ki, amely az 1890-es évek realizmusától az impresszionizmus és expresszionizmus ihlette stíluson át az absztrakció határáig terjedt.
A 20. század fordulóján Lettország egyik legfontosabb művészeként tartották számon. Szülei halála és az 1905-ös orosz forradalom okozta felfordulás után 1906-ban Németországba, Drezdába ment, ahol vezetéknevét Walter-Kurau-ra változtatta. 10 évig élt Drezdában, mielőtt 1917 körül Berlinbe költözött.
Több mint 120 munkája a rigai Lett Nemzeti Művészeti Múzeum gyűjteményében található, köztük a Németország előtti kor leghíresebb alkotása, a Fürdő fiúk (1900). 1932-ben Berlinben halt meg.