Jon Hendricks
| Jon Hendricks | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | John Carl Hendricks |
| Született | 1921. szeptember 16.[1][2][3][4][5] Newark[6][3][7] |
| Elhunyt | 2017. november 22. (96 évesen)[3][4][5][8][9] Manhattan[3] |
| Gyermekei | Michele Hendricks |
| Iskolái |
|
| Pályafutás | |
| Műfajok |
|
| Aktív évek | 1957-2017 |
| Hangszer | énekhang |
| Díjak | National Endowment for the Arts |
| Tevékenység |
|
| IPI-névazonosító |
|
| Jon Hendricks weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jon Hendricks témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jon Hendricks (Newark, 1921. szeptember 16. – Manhattan, 2017. november 22.) Grammy-díjas amerikai dzsesszénekes, dalszövegíró.
Pályafutása
[szerkesztés]Toledóban irodalmat, majd jogot tanult a University of Toledo főiskolán. Egy találkozása Charlie Parkerrel arra késztette, hogy igazi dzsesszénekessé váljon. Az 1940-es években a toledói rádióban lehetett először Jon Hendricks hangját hallani. Zongorán Art Tatum kísérte. 1955-ben New Yorkban Dave Lamberttel együttműködve létrehozta Woody Herman Four Brother szaxofonazólójának énekváltozatát, és megalapította a Lambert, Hendricks & Ross[10] énektriót, és annak szövegírója lett. A következő hat évben turnézott és számos dzsesszdarabot készített ezzel a tróval, továbbá különböző dzsesszzenészek hangszeres improvizációit írta meg és háromszólamú szövegekkel adták azokat elő. Hendricks 1968-ig szólóénekes volt, Európában és Afrikában lépett fel Jon Hendricks and Company nevű együttesével, amelyben Annie Ross és Georgie Fame is helyet kapott.
1968 és 1973 között Londonban élt, ahol gyakori fellépő volt a brit televízióban. Aztán Egyesült Államokba, San Franciscóba, ahol dzsesszkritikusként dolgozott, és tanított is a California State University-n és a berkeley-i Kaliforniai Egyetemen.
Jon Hendricks a számos dzsessz hírességgel dolgozott pályafutása során, például: Cannonball Adderley, Count Basie, Dizzy Gillespie, Art Blakey, Buck Clayton, Henry Grimes, Miles Davis, Thelonious Monk, Wes Montgomery, Wynton Marsalis, Bobby McFerrin.
Lemezválogatás
[szerkesztés]- 1959: New York, N.Y.
- 1959: A Good Git-Together
- 1960: Evolution of the Blues Song
- 1961: Fast Livin' Blues
- 1963: Jon Hendricks Recorded in Person at the Trident
- 1963: ¡Salud! João Gilberto, Originator of the Bossa Nova
- 1972: Cloudburst (live at the Domicile, Munich)
- 1975: Tell Me the Truth
- 1976: September Songs
- 1982: Love
- 1990: Freddie Freeloader
- 1993: Boppin' at the Blue Note
- 2000: Birdmen and Birdsongs, Vol. 2 : A Tribute to Charlie Parker
Díjak
[szerkesztés]- 1985: öt Grammy-díj a The Manhattan Transferrel a Vocalese című albumért
- Emmy-díj, Iris- és Peabody-díj a Somewhere to Lay My Weary Head című televíziós dokumentumfilmért
Filmek
[szerkesztés]- Jon Hendricks az IMDb-n
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 11.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c d Peter Keepnews: Jon Hendricks, 96, Who Brought a New Dimension to Jazz Singing, Dies (angol nyelven), 2017. november 22. (Hozzáférés: 2017. november 23.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ AllMusic (angol nyelven)
- ↑ Biographical Dictionary of Afro-American and African Musicians
- ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Store norske leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven)
- ↑ Annie Ross egészségi állapota miatt 1962-ben visszavonult, a helyére Yolande Bavan került.
