Josef Kriehuber | |
Josef Kriehuber önarcképe, 1860 | |
Született | Bécs[7][4][8][5] |
Elhunyt | Bécs[12][8][5] |
Állampolgársága | osztrák[13] |
Házastársa | Maria Kriehuber |
Gyermekei |
|
Foglalkozása |
|
Tisztsége | udvari festő |
Iskolái | Bécsi Képzőművészeti Akadémia |
Kitüntetései | Ferenc József-rend |
Sírhelye | Wiener Zentralfriedhof |
A Wikimédia Commons tartalmaz Josef Kriehuber témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Josef Kriehuber (helyenként Joseph Kriehuber, magyarosan Kriehuber József) (Bécs, 1800. december 14. – Bécs, 1876. május 30.) osztrák festő, litográfus, a bécsi biedermeier kedvelt és jellegzetes képviselője.
A bécsi akadémián tanult Hubert Maurernél. Ezután 1821-ig Galíciában élt, e korszakából számos, lovakat ábrázoló festménye maradt fenn. Tájképeket is alkotott, nagy precizitással. Sokáig a bécsi Theresianum tanára volt. Főleg litografált (kőre rajzolt) arcképei ismertek; ezekből 3000-nél többet készített, amelyeknek nemcsak művészeti, hanem művelődéstörténeti értéke is van. A fényképezés elterjedésével Kriehuber szerencsecsillaga is leáldozott; megszűnt az addigi igény a nagy pontosságú, nagy mesterségbeli tudással készített finom rajzolatú képek, portrék iránt. Josef Kriehubernek több műve található Magyarországon is.
1860-ban (művészek közül elsőként) megkapta a Ferenc József-rendet.