Joseph Barnard Davis

Joseph Barnard Davis
Született1801. június 13.[1][2][3][4][5]
York[6]
Elhunyt1881. május 19. (79 évesen)[1][2][3][4][5]
Hanley[6]
Állampolgárságabrit[7]
Foglalkozása
IskoláiSt. Andrews-i Egyetem
Kitüntetései
  • a Royal Society tagja
  • Fellow of the Ethnological Society of London
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Barnard Davis témájú médiaállományokat.

Joseph Barnard Davis (York, 1801. június 13. – Hanley, Staffordshire, 1881. május 19.)[8] angol orvos, gyűjtő és kraniológus.

Élete

[szerkesztés]

Tanulmányait szülőhelyén, egy magánintézetben végezte (vallása unitárius volt), majd – a korán elhunyt apjától reá maradt birtokot és házat értékesítve – gyámja engedélyével Londonban folytatta, ahol a „Society of Apothecaries"[9] sebészeti tanfolyamára iratkozott be. 1820 nyarán, még diákként egy bálnavadászhajón a sarkvidéki tengerekre tett utazást, s az itt nyert benyomások terelték érdeklődését az antropológia irányába. 20 éves korában már elnyerte az ezen intézet által nyújtott „licenciatus"[10] címet, viszont anyagi körülményei miatt a sebészi szakot nem fejezhette be, nem nyerte el a sebészdoktori fokozatot. Csak húsz évvel később, 42 éves korában iratkozott be a londoni „College of Surgeons"(wd)-ba, s végül az 1862-ben a St. Andrews-i Egyetemen letett vizsgáival, 61 éves korában szerezte meg az orvos- és sebészdoktori címet.

A staffordshire-i Albion Street Sheltonban (ma Hanley, Staffordshire) telepedett le, és 1881. május 19-én bekövetkezett haláláig itt és Stoke-on-Trent-ben orvosként praktizált. Aktívan részt vett a helyi életben, és fontos tagja volt az Stoke-upon-Trent-i, 1846-ban alapított „Athenaeum, Stoke-upon-Trent”-nek[11]

Tudományos munkássága

[szerkesztés]

1836-ban kiadta a Popular Manual of the Art of Preserving Health (Az egészségmegőrzés művészetének kézikönyve) című írását.

20 éves orvosi gyakorlata után a St. Andrews-i Egyetemen hallgatott előadások során Joshua Brookes(wd) anatómiai szemléltető gyakorlatain ragadták meg a prehistorikus koponyák jellegzetességei. Davis különböző fajok koponyáiból és csontvázaiból gyűjtött össze egy múzeumot Hanley melletti Palmall nevű birtokán. Gyűjteménye nagyobb volt, mint a brit közmúzeumok összes gyűjteménye együttvéve, 1867-ben 1474 darabot számlált.[12] 1848-ban Matthew Moorhouse(wd)-tól vásárolt két ausztrál koponyával kezdődött személyes gyűjteménye,[13] James De Ville(wd) frenológus gyűjteményéből vásárolt,[14] levelezett utazókkal, gyűjtőkkel és külföldön élőkkel. 1856-ban John Thurnam(wd)-mel közösen kezdte meg a Crania Britannica. Delineations and descriptions of the skulls of the aboriginal and early inhabitants of the British islands (Crania Britannica. A brit szigetek őslakosainak és korai lakóinak koponyáiról készült vázlatok és leírások) című, magyarázatokkal, rajzokkal, táblákkal és egy atlasszal kísért kétkötetes könyv kiadását. A mű 1865-ben készült el.

1867-ben megjelentette a Thesaurus Craniorum című gyűjteményi katalógusát, amelyben számos példányt leírt és ábrázolt, valamint 25 000 méretet adott meg bőséges bibliográfiai hivatkozásokkal. Gyűjteménye 1875-ben már olyannyira gyarapodott, hogy a „Thesaurus” kiegészítése is megjelent. 1879-ben döntött értékes gyűjteménye törzsrészének még életében történő eladásáról, s a Royal College of Surgeons of England(wd) kraniológiai és régészeti tára megvásárolta az akkor 1800 koponyát és néhány csontvázat számláló gyűjteményt és a „Hunterian Museum"(wd) részlegéhez még külön épületszárnyat is emeltetett.[15] „Sajátságos módon Davis 81 éves korában, éppen azon a napon halt meg, midőn gyűjteményének utolsó darabja a Hunterian-múzeumba szerencsésen megérkezett.”[16]

Gyűjteményének és hagyatékának további részei (emberi maradványok, néprajzi és régészeti tárgyak, őslakosokról készült portrék és festmények, valamint nagy antropológiai könyvtára) 1883-tól árveréseken leltek új gazdákra. Augustus Wollaston Franks(wd) számos tárgyat megvásárolt ezeken az árveréseken, és így később a British Museum gyűjteményének részévé váltak.[17]

A poligenezis-elmélet híve volt. Különösen az ausztrál őslakosság eredetére és képességeire vonatkozóan vonta le következtetéseit gyűjteménye alapján. Gyűjtéseinek egyik motivációja az a meggyőződése volt, hogy az ausztrál maradványok morfológiája külön eredetre utaló jeleket szolgáltat.

1868-ban a Royal Society tagjává választották[18] A londoni Brit Királyi Földrajzi Társaság (Royal Geographical Society) alelnökévé, a Société d'Antropologie de Paris(wd) kültagjává választotta. 1863-ban előbbieken kívül még 30 tudós társaságnak és akadémiának volt tagja a világ minden részéről, így 1880. május 29-én Lenhossék József ajánlására a Magyar Tudományos Akadémia kültagjai közé is beválasztották.

1870-től néhány éven át a Journal of Anthropology és az Anthropologia egyik szerkesztője volt.

A porcelágyártásáról híres Stoke-on-Trent régiójában lakva porcelángyűjteménye is számottevő volt.

Magánélete

[szerkesztés]

Háromszor nősült meg. Első feleségéről nem maradt fenn adat. Tőle két fia származott.[19] A második felesége, Jane Moorhouse egy vagyonos yorki család művelt leánya volt, aki egzisztenciális biztonságot teremtve, lehetőséget adott férjének, hogy tudományos tevékenységét szélesebb alapon folytathassa, s akinek testvére az ekkor Adelaideben élő vagyonos telepes, orvosi végzettségű antropológus és politikus Matthew Moorhouse volt. Jane halála után Davis harmadszor is megnősült 79 éves korában, s egy Emma nevezetű, német származású nőt vett el, aki a tudós hagyatékát később aukciókon elárvereztette.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nemzetközi Szabványos Névazonosító (ISNI). Nemzetközi Szabványos Névazonosító (ISNI) . (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  2. ↑ a b Aaron Swartz: Open Library (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Persée. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ a b https://adt.arcanum.com/hu/view/EMLEKBESZ_003_1885_1886/?pg=159&layout=s
  7. ↑ Identifiants et Référentiels (francia nyelven). IdRef . Agence bibliographique de l'enseignement supérieur. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  8. ↑ Emlékbeszéd Davis József Bernát k. tag felett Lenhossék József r. tagtól. In: Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek, 3. kötet, 1885. 7. szám és [1]
  9. ↑ Eredetileg az 1617-ben önállósodott angol gyógyszerészek érdekvédelmi társulása, illetve az általuk fenntartott képzés volt, mely 1704-ben elnyerte az általános orvosi praktizálás és képzés jogát is. A Társaság licenciátusaként (Licentiate of the Society, LSA) orvosi képesítést szerzett többek között a költő John Keats (1816), Elizabeth Garrett Anderson(wd) (1865, aki ezzel az elsőként szerzett nőként orvosi képesítést az Egyesült Királyságban) és a Nobel-díjas Sir Ronald Ross (1881). Lásd Worshipful Society of Apothecaries of London(wd).
  10. ↑ Egyetemi végzettség; képesítés a középiskolában való tanításra, ill. általános orvosi praxisra
  11. ↑ A Stoke Athenaeum and Literary and Philosophical Institution-t (Stoke Athenaeum, Irodalmi és Filozófiai Intézményt) 1846-ban alapították, hogy „tagjai között általános ismereteket terjesszen, hangsúlyt fektetve a helyi manufaktúrákkal kapcsolatos dolgokra” (pl. kerámia); könyvtárral, szerkesztőséggel és múzeummal (Természettudományi, Kerámia és Régiségek Múzeuma) rendelkezett, és a Glebe Street-i új városházán kapott helyet. Victoria County History – Staffordshire; A History of the County of Stafford: Volume 8. Stoke-upon-Trent: Local government, economic history and social life. British History Online
  12. ↑ Helen Patricia MacDonald, Human Remains: dissection and its histories (2006), p. 96; Google Books.
  13. ↑ Marguerita Stephens, White Without Soap: Philanthropy, Caste and Exclusion in Colonial Victoria 1835–1888, A Political Economy of Race (2010), p. 143; Google Books.
  14. ↑ Cressida Fforde, English Collections of Human Remains: An Introduction (PDF) Archiválva 2012. május 11-i dátummal a Wayback Machine-ben., p. 1.
  15. ↑ Christine Quigley: Skulls and Skeletons. Human bone collections and accumulations. (2001), p. 141; Google Books.
  16. ↑ Emlékbeszéd Davis József Bernát k. tag felett Lenhossék József r. tagtól. In: Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek, 3. kötet, 1885. 7. szám, 11. oldal
  17. ↑ British Museum honlapja
  18. ↑ George Thomas Bettany: Davis, Joseph Barnard. In: Dictionary of National Biography, 1885-1900, Volume 14. 168–169. hasáb
  19. ↑ Az egyik elmebetegként hunyt el, a másik praktizáló sebész volt, de később elzüllött. Emlékbeszéd Davis József Bernát k. tag felett Lenhossék József r. tagtól. In: Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek, 3. kötet, 1885. 7. szám [2]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Joseph Barnard Davis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]