Brachychiton | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Juharlevelű lángfa (Ausztrália, Clayton)
| ||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Brachychiton acerifolius (A.Cunn. ex G. Don) Macarthur | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Brachychiton témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Brachychiton témájú médiaállományokat és Brachychiton témájú kategóriát. |
A juharlevelű lángfa (Brachychiton acerifolius), más néven ausztrál palacktörzsű lángfa (Brachychiton acerifolium) a mályvavirágúak (Malvales) rendjében a Sterculioideae alcsalád lángfa nemzetségének egyik faja. Nem tévesztendő össze a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjához tartozó, és időnként ugyancsak lángfának nevezett tűzvirágfával (Delonix regia).
Ausztrália Új-Dél-Wales államának Shoalhaven megyéjében, a Cape York félsziget esőerdőjéből származik, de legnagyobb természetes állománya az Illiwara hátság ennél szárazabb lejtőin él. Dísznövényként a világ számos trópusi, illetve szubtrópusi éghajlatú területére betelepítették, így Madeirára, Dél-Afrikába és Izraelbe is. Madeirán a sziget déli partvidékén (legfeljebb 200 m magasan, kertekbe és utak mellé ültetik, Dél-Afrikában főként parkokba.
Eredeti termőhelyén 10 m-nél magasabbra nő. Az idősebb példányok törzse palackosan megvastagodik. Fája rendkívül könnyű és puha: ha az idősebb törzseket megkopogtatjuk, úgy konganak, mintha üregesek lennének.
Nevét fényes, viaszos, juharszerű, 3–5 nyelvre szétágazó leveleiről kapta.
Egylaki; külön porzós és külön termős virágokkal. Az apró, harang alakú, skarlátvörös virágok hosszan lecsüngő fürtökben, tömegesen nyílnak; valósággal elborítják a fát.
Termése hosszúkás tüsző.
Kevéssé igényes; szinte bármilyen talajon megél. Virágai még a lombosodás előtt kinyílnak. Ezután még sokáig (áprilistól szeptemberig) virágzik.
Díszfának ültetik. Bonszainak is nevelhető. Mérsékelten fagytűrő, ezért a mediterrán vidékeken is megél.
Levelei nagyobb mennyiségben etetve megmérgezik a birkákat és kecskéket — a toxin egyelőre (2010-ben) ismeretlen. A termések mérgezőbbek, mint a levelek.
Könnyűsége és puhasága miatt mentőöveket készítenek bele, illetve hajómakettekben a balsafát helyettesítik vele.