Juharlevelű lángfa

Brachychiton
Juharlevelű lángfa (Ausztrália, Clayton)
Juharlevelű lángfa (Ausztrália, Clayton)
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Mályvavirágúak (Malvales)
Család: Mályvafélék (Malvaceae)
Alcsalád: Sterculioideae
Nemzetség: Lángfa (Brachychiton)
Faj: B. acerifolius
Tudományos név
Brachychiton acerifolius
(A.Cunn. ex G. Don) Macarthur
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Brachychiton témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Brachychiton témájú médiaállományokat és Brachychiton témájú kategóriát.

Juharlevelű lángfa virágzata
Juharlevelű lángfa termése

A juharlevelű lángfa (Brachychiton acerifolius), más néven ausztrál palacktörzsű lángfa (Brachychiton acerifolium) a mályvavirágúak (Malvales) rendjében a Sterculioideae alcsalád lángfa nemzetségének egyik faja. Nem tévesztendő össze a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjához tartozó, és időnként ugyancsak lángfának nevezett tűzvirágfával (Delonix regia).

Származása, élőhelye

[szerkesztés]

Ausztrália Új-Dél-Wales államának Shoalhaven megyéjében, a Cape York félsziget esőerdőjéből származik, de legnagyobb természetes állománya az Illiwara hátság ennél szárazabb lejtőin él. Dísznövényként a világ számos trópusi, illetve szubtrópusi éghajlatú területére betelepítették, így Madeirára, Dél-Afrikába és Izraelbe is. Madeirán a sziget déli partvidékén (legfeljebb 200 m magasan, kertekbe és utak mellé ültetik, Dél-Afrikában főként parkokba.

Megjelenése, felépítése

[szerkesztés]

Eredeti termőhelyén 10 m-nél magasabbra nő. Az idősebb példányok törzse palackosan megvastagodik. Fája rendkívül könnyű és puha: ha az idősebb törzseket megkopogtatjuk, úgy konganak, mintha üregesek lennének.

Nevét fényes, viaszos, juharszerű, 3–5 nyelvre szétágazó leveleiről kapta.

Egylaki; külön porzós és külön termős virágokkal. Az apró, harang alakú, skarlátvörös virágok hosszan lecsüngő fürtökben, tömegesen nyílnak; valósággal elborítják a fát.

Termése hosszúkás tüsző.

Életmódja

[szerkesztés]

Kevéssé igényes; szinte bármilyen talajon megél. Virágai még a lombosodás előtt kinyílnak. Ezután még sokáig (áprilistól szeptemberig) virágzik.

Felhasználása

[szerkesztés]

Díszfának ültetik. Bonszainak is nevelhető. Mérsékelten fagytűrő, ezért a mediterrán vidékeken is megél.

Levelei nagyobb mennyiségben etetve megmérgezik a birkákat és kecskéket — a toxin egyelőre (2010-ben) ismeretlen. A termések mérgezőbbek, mint a levelek.

Könnyűsége és puhasága miatt mentőöveket készítenek bele, illetve hajómakettekben a balsafát helyettesítik vele.

Források

[szerkesztés]