Julia Felix

Julia Felix
Freskó Julia Felix házában
Freskó Julia Felix házában
TelepülésPompei
Hasznosítása
Felhasználási terület
Elhelyezkedése
Julia Felix (Olaszország)
Julia Felix
Julia Felix
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 40° 45′ 07″, k. h. 14° 29′ 36″40.751900°N 14.493300°EKoordináták: é. sz. 40° 45′ 07″, k. h. 14° 29′ 36″40.751900°N 14.493300°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Julia Felix témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Julia Felix épületkomplexum Pompejiben.

Az 1755 óta tartó ásatások eredményei alapján a Vezúv i. sz. 79-es kitörését megelőző 62-es nagy földrengés után a jó üzleti érzékkel megáldott Julia patrícius villájában lakásokat alakíttatott ki, ahova vélhetően a földrengésben lakhatásukat vesztett középosztálybeliek költöztek be.

Az épületben később üzleteket és műhelyeket is kialakíttatott, majd nyitott egy tavernát és kibővíttette egy luxus fürdőkomplexummal, továbbá egy kerttel elválasztott magánrezidenciával.

Háttér

[szerkesztés]
Az úgynevezett Vénusz bikiniben (Julia Felix, Pompeji) görög megfelelőjét, Aphroditét ábrázolja, amint a szandálját oldozza el egy apró Erosszal a bal karja alatt[1]

Egy népszerű elmélet szerint Julia Felix felszabadított rabszolga volt. Erősíti az elméletet, hogy a Felix gyakori rabszolganév volt.[2] Ennek ellentmond egy felírat, amely szerint "Spurius lánya" volt. Egyes történészek úgy vélik, hogy Rómában születhetett egy felszabadított volt császári rabszolga lányaként.[3][4] Vélhetően jómódú, korosodó férje (aki a Julii birodalmi dinasztia leszármazottja lehetett)[5] szabadította fel és vette feleségül, majd annak halála után az utódok és rokonok híján megörökölt vagyonnal sáfárkodott olyan ügyesen, hogy Pompeji egyik leggazdagabb és legmagasabb státuszú ingatlantulajdonosává válhatott.[6] Meg kell jegyezni, hogy ezidőtájt a nők nem birtokolhattak önállóan ingatlant, de egyes magas státuszú nők kaphattak felmentést ez alól.[7]

Villája már az i. sz. 62-es nagy földrengés előtt is hatalmas, gazdagon bútorozott és díszített volt, majd a földrengés után, társadalmi kapcsolatait kihasználva, a pénzesebb ügyfélkör igényeinek kielégítésében látott üzleti lehetőséget. Előbb a hajléktalanná vált családoknak kínált minőségi lakhatást, majd a lakbérbevételből tovább építkezett, elfoglalva az egész háztömböt.

Végül megépült a fürdőház is, ahol a gazdag, idős patríciusok a pórnép fürkésző és gúnyos tekintetétől elzárva hódolhattak a fürdőzés élvezeteinek.

Julia szerencsétlenségére az i. sz. 72-re elkészült komplexum bevételeit mindössze hét évig élvezhette, mielőtt a Vezúv piroklasztikus árjának martalékává vált volna.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Archivált másolat. [2017. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 7.)
  2. Brill’s New Pauly: Az ókori világ enciklopédiája 5. kötet, Brill Academic Publishers, 2004 (eredeti cím: Encyclopedia of the Ancient World.)
  3. PARSLOW, CHRISTOPHER. “The Sacrarium of Isis in the Praedia of Julia Felix in Pompeii in Its Archaeological and Historical Contexts.” Studies in the History of Art, vol. 79, 2013, pp. 47–72., www.jstor.org/stable/42622743. Accessed 19 June 2021.
  4. kherlihy22: The House of Julia Felix (angol nyelven). Women in Antiquity, 2020. november 12. (Hozzáférés: 2021. június 19.)
  5. Susan Silberberg-Peirce: A helyreállított labirintus: Nőkről készült képek a római festészetben, Woman's Art Journal. 14 (2): 28–36 [p. 29]. 1993. (eredeti cím: The Muse Restored: Images of Women in Roman Painting) doi:10.2307/1358447.
  6. Robin Fowler: Pompei független asszonyai (2006.05.01.) Author's Den - 19627 AuthorID: 30711 (eredeti cím: Independent Women of Pompeii)
  7. Liisa Savunen: Women in the urban texture of Pompeii. 1997. ISBN 952-90-8531-1 Hozzáférés: 2021. június 19.