Justus Friedrich Karl Hecker | |
![]() | |
Született | 1795. január 5. Erfurt |
Elhunyt | 1850. május 11. (55 évesen) Berlin |
Állampolgársága | porosz (1815. július 21. – 1850. május 11.) |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Humboldt Egyetem |
Kitüntetései | Vörös Sas-rend 3. osztálya |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Justus Friedrich Karl Hecker témájú médiaállományokat. | |
Justus Friedrich Karl Hecker (Erfurt, 1795. január 5. – Berlin, 1850. május 11.) német orvos, orvostörténész.
Tanulmányait Berlinben végezte, 1817-ben doktorrá avatták. Ugyanazon év november 15-én a berlini orvosi karon magántanár lett. 1822-ben jelent meg híres műve: Geschichte der Heilkunde, amelynek alapján rendkívüli tanárrá nevezték ki. 1827-ben a fővizsgáló bizottság tagja, 1834-ben pedig egyetemi rendes tanár lett. Hecker az orvosi történelem – főleg a kórtan történelmének – megalapítója.