Jászfelsőszentgyörgy

Jászfelsőszentgyörgy
Római katolikus (Szent György-) templom
Jászfelsőszentgyörgy címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Jászberényi
Jogállás	község
Polgármester	Zelenai Tibor Károlyné (független)[1]
Irányítószám	5111
Körzethívószám	57
Népesség
Teljes népesség	1883 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	47,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	39,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 30′, k. h. 19° 48′47.5, 19.847.500000°N 19.800000°EKoordináták: é. sz. 47° 30′, k. h. 19° 48′47.5, 19.847.500000°N 19.800000°E
Jászfelsőszentgyörgy Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Jászfelsőszentgyörgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászfelsőszentgyörgy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jászfelsőszentgyörgy község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászberényi járásban.

Fekvése

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye északnyugati részén, a Jászság nyugati határán, a Zagyva jobb partján terül el. Szomszédos Jászberény, Szentlőrinckáta, Tóalmás és Nagykáta határaival.

Nevének etimológiája

Jászfelsőszentgyörgy az önkormányzattal rendelkező települések között a leghosszabb településnévvel rendelkező település Magyarországon. A település neve 20 írásjegyet, 16 betűt, 5 szótagot tartalmaz.^[3] (lásd még: Chernelházadamonya)

A „felső” előtag arra utal, hogy a másik jászsági Szentgyörgy nevű faluhoz (Jászalsószentgyörgyhöz) képest a Zagyva felsőbb szakaszán („felül”) fekszik. A Szentgyörgy utótagot pedig templomának védőszentje után kapta.

Megközelítése

Közúton a 31-es főútról Szentmártonkáta, illetve Jászberény felől; a 32-es főútról Pusztamonostor-Szentlőrinckáta felől érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás Pusztamonostoron, vagy Jászberényben, a MÁV 82-es számú, Hatvan-Szolnok közötti vonalán található.

Története

Első írásos említése 1331-ből származik, Scentgyurg alakban. Ekkor a váci káptalan birtoka volt. A 14. század végén, a 15. század elején kerülhetett a jászok birtokába, és vált jász kiváltságú településsé.

A török időkben magyar részről az egri várhoz adózott, míg török közigazgatási beosztása a következő volt: a budai (majd 1596 után az egri) vilajet hatvani szandzsákjának jászberényi náhijéjébe tartozott. A jászberényi palánkvár török katonái birtokolták.

A település részt vett a Rákóczi-féle szabadságharcban is.

A redemptiókor saját magán kívül még Szentlászló puszta egy részét is megváltotta.

A község erején felül vett részt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is.

Az első világháborúban részt vett 204 lakosából 86-an haltak hősi halált.

A második világháborúban 1944. november 15-én foglalták el a szovjet csapatok a németektől.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Ménkű Miklós (független)^[4]
• 1994–1998: Ménkű Miklós (független)^[5]
• 1998–2002: Ménkű Miklós (független)^[6]
• 2002–2006: Rimóczi Sándor (független)^[7]
• 2006–2010: Zelenai Tibor Károlyné (független)^[8]
• 2010–2014: Zelenai Tibor Károlyné (független)^[9]
• 2014–2019: Zelenai Tibor Károlyné (független)^[10]
• 2019–2024: Zelenai Tibor Károlyné (Fidesz-KDNP)^[11]
• 2024– : Zelenai Tibor Károlyné (független)^[1]

A helyi önkormányzat címe: 5111 Jászfelsőszentgyörgy, Fő út 57., telefonszáma 57/520-020, faxszáma 57/520-021; e-mail címe: [e-mail]. A község hivatalos honlapja http://www.jaszfelsoszentgyorgy.hu, hivatalos újságja a Felsőszentgyörgyi Hírek. A településen cigány nemzetiségi önkormányzat is működik.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1905	1898	1906	1827	1883	1885	1883
	2013	2014	2018	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,7%-a magyarnak, 28,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak, 6,8% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, németnek, görögnek, bolgárnak és szerbnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság nagy többsége, kb. 91%-a római katolikus vallású. Református kb. 2%, görögkatolikus kb. 0,5%,. Más egyházhoz vagy felekezethez tartozik, vagy nem válaszolt, vagy nem tartozik egyetlen egyházhoz sem kb. 6,5%.^[13]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,6%, református 2,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,8% (12,9% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben vallásuk szerint 51,9% volt római katolikus, 1,9% református, 0,4% görög katolikus, 0,2% izraelita, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 2,4% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 9,9% felekezeten kívüli (31,5% nem válaszolt).^[15]

Római katolikus egyház

Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászberényi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent György vértanú.

Református egyház

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség. Református vallású lakosai a Jászberényi Református Anyaegyházközséghez tartoznak, mint szórvány.

Evangélikus egyház

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjének (esperesség) Szolnoki Evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.

Gazdaság

Mezőgazdaság

A település termőföldjeinek kb. 50%-át a Felsőszentgyörgyi Mezőgazdasági Szövetkezet műveli, amely főleg gabonát, napraforgót, kukoricát, cukorrépát, vetőmagot és mákot termeszt.

A másik 50%-a magántermelők kezében van, akik főleg paprikát, káposztaféléket, burgonyát termesztenek.

Szolgáltatások

A községben több élelmiszer- és vegyesbolt, illetve mezőgazdasági és kertészeti bolt működik.

A településen van még orvosi és fogorvosi rendelő, védőnői szolgálat és gyógyszertár is.

Természeti értékek

A település határának egy része, 204 ha a Zagyva-Hajta Természetvédelmi Területhez tartozik, amely a Hortobágyi Nemzeti Park fennhatósága alatt áll.

Nevezetességei

• Gosztonyi-kúria
• Római katolikus (Szent György-) templom: 1726-1731 között épült, barokk stílusban. Tornyát 1762-ben építették. 1852-ben a templomot teljesen átépítették és felújították.
• Második világháborús emlékmű: 2000-ben készült.
• Petőfi Sándor mellszobra
• Szent János-szobor
• Szent István-szobor: 2000-ben készült.
• Kopjafa: A millennium alkalmából készült 2000-ben.
• Bánhegyi présházak: A 19. században épültek.
• Földvár

Híres emberek

• Baksay Árpád színész, operaénekes
• Gaál Gábor író, irodalomtörténész - itt töltötte gyermekéveit
• Didi L'amur-zenész
• Török Sándor nótaköltő

Jegyzetek

1. Jászfelsőszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 10.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Melyik a leghosszabb magyar településnév? (HTML). Startlap Wiki. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
4. Jászfelsőszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
5. Jászfelsőszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
6. Jászfelsőszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
7. Jászfelsőszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
8. Jászfelsőszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
9. Jászfelsőszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
10. Jászfelsőszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
11. Jászfelsőszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 1.)
12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
13. [1]^{[halott link]}
14. Jászfelsőszentgyörgy Helységnévtár
15. Jászfelsőszentgyörgy Helységnévtár

Források

• Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. ISBN 963-05-4568-3
• Soós Imre (szerk.): Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése Budapest, Szent István Társulat, 1985.

További információk

• Jászfelsőszentgyörgy honlapja
• Jászfelsőszentgyörgy térképe Archiválva 2008. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Magyarország-portál
• Földrajzportál