Jógi

Egy jógi meditatív ászanában

A jógi (szanszkrit: योगी) a jóga azon gyakorlója, aki már elért egy bizonyos mesteri szintet,[1] beleértve az indiai vallások szannjásza és meditáció gyakorlóját is.[2] Női változata a jógini.

A jógi a 12. század óta a hinduizmusban a náth sziddha hagyományának tagjait is jelöli,[3] a buddhizmusban és a dzsainizmusban pedig a tantra gyakorlóját.[4][5]

A Bhagavad Gítá alapján a jógi az, aki elérte az egységet a Legfelsőbb Úrral, vagy aki erre törekszik; azaz jógának azt a folyamatot nevezzük amely összeköti a Legfelsőbb Úrral (Ísvara).[6]

A jógik hiszik, hogy minden ember képes közvetlenül a saját lényében elérni a legfelsőbb, intuitív tudást.[7] A tökéletesség szintjén, melyet szamádhinak nevezünk, a jógi tiszta elméje által látja meg önvalóját (valódi énjét) úgy, hogy örömet, élvezetet merít abból.[6] Érzékeitől elszakadva már könnyen és tetszése szerint egyesíti tudatát a magasabb rendű világokkal.[8]

Etikai kötelességek

[szerkesztés]
A sorozat témája
Hinduizmus
Hindu források
Vallási élet
Összehasonlítása
más világvallásokkal
Kapcsolódó fogalmak
Szanszkrit szavak
Sablon:Hinduizmus

A tökéletes jógi úgy fegyelmezi az elméjét, hogy semmilyen anyagi, érzéki vágy ne zavarja meg többé. Életrendjüket számos előírás szabályozza, amelyek az Upanisadok és Patandzsali Jóga-szútráinak alapján jama és nijama néven ismertek.

Az igazi jógi (vagy jógini) a következő etikai alapelvek alapján él :[9][10][11]

  • ahimszā (अहिंसा): erőszakmentesség minden élőlény iránt
  • szatjā (सत्य): "igazság", amely magába foglalja az igazmondást, az őszinteséget, az elfogulatlanságot és a becsületességet is
  • asztēja (अस्तेय): a tulajdon tisztelete (a lopás tilalma; az egyéni érdekek érvényre juttatásának kiiktatása)
  • aparigraha (अपरिग्रह): birtoklásmentesség (csak a létfenntartáshoz szükséges dolgok megtartása)
  • dajā (दया): együttérzés, mások iránti könyörületesség, szeretet
  • ārjava (आर्जव): képmutatásmentesség
  • kṣzamā (क्षमा): megbocsátás
  • dhṛti (धृति): elkötelezettség
  • mitāhāra (मितहार): mértékletesség a táplálkozásban
  • saucsa (शौच): tisztaság a gondolkodásban, a beszédben, a testben
  • tapasz (तप): önmegtagadás, önfegyelmezés
  • szantōṣa (संतोष): megelégedettség a külső körülményekkel
  • dāna (दान): adakozás, nagylelkűség másokkal szemben
  • brahmacsarjā (ब्रह्मचर्य): szexuális önkontroll, önmegtartóztatás
  • szvādhjāja (स्वाध्याय): öntanulmányozás, önelemzés és a szent iratok tanulmányozása és az azok általi fejlődés
  • szamādhi-sziddhir ísvara-pranidhānāt: Ísvara (Isten) iránti teljes odaadás

Upanisádok

[szerkesztés]

Az Upanisadok tanítása alapján aki jógiként él, az él igazán. Ahhoz, hogy az élet örömeit élvezhessük, jógikká kell változnunk. Élvezni az örömöket jógiként - aki ura az élvezeteknek - teljesen mást jelent, mint ezen élvezetek rabszolgáinak lenni. Az első esetben a világban élünk, de felette maradunk, akár a lótusz a víz felett, a második esetben pedig lesüllyedünk, mint egy agyaggolyó. Aki teljesen átadja magát az élvezetek hajszolásának (szanszkrit: भोगि, bhógi), az sohasem lesz képes jógiként élni, egy jógi azonban győzedelmeskedhet - megtapasztalja a világ élvezeteit, ugyanakkor nem ragaszkodik hozzájuk. Míg a "bhógi" az élvezetek rabszolgája, a jógi uralomra tesz szert felettük. A "bhógi" (vagy hedonista) romlott ember, aki teljesen elmerül az érzéki örömökben, s számára az élvezet lesz az élet egyedüli célja. A jógi minden élvezetet a magasabbra jutás eszközeként használ fel. Spirituális gyakorlással megváltoztatja az élvezetek formáját és így isteni királyságot teremt a Földön. A jógit nem érintik meg életének küzdelmei és körülményei, és győztesként éli életét, a "bhógi" viszont elvész az élvezetekben.[12]

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Wilfried Huchzermeyer, Das Yoga-Lexikon, Karlsruhe 2018, S. 335
  2. ↑ A. K. Banerjea (2014), Philosophy of Gorakhnath with Goraksha-Vacana-Sangraha, Motilal Banarsidass, ISBN 978-8120805347, pp. xxiii, 297-299, 331
  3. ↑ White, David Gordon (2012), The Alchemical Body: Siddha Traditions in Medieval India, University of Chicago Press, ISBN 9780226149349
  4. ↑ Rita Gross (1993), Buddhism After Patriarchy, SUNY Press, ISBN 978-0791414033, pages 85–88
  5. ↑ David Gordon White (2013), Tantra in Practice, Motilal Banarsidass, ISBN 978-8120817784, pp. xiii–xv
  6. ↑ a b BHagavad Gítá - úgy ahogy van, kommentár
  7. ↑ Baird T. Spalding: Mesterek élete és tanítása
  8. ↑ Paramahansa Yogananda: Egy jógi önéletrajza
  9. ↑ "योगयाज्ञवल्क्य प्रथमोऽध्याय" (Sanskrit text of "Yoga Yajnavalkya"), SanskritDocuments Archives (2009)
  10. ↑ Āgāśe, K. S.. Pātañjalayogasūtrāṇi. Puṇe, India: Ānandāśrama, 102. o. (1904. november 24.) 
  11. ↑ Svātmārāma. The Hatha Yoga Pradipika, 5th, 14. o. (1997. november 24.). ISBN 9781605066370 „अथ यम-नियमाः अहिंसा सत्यमस्तेयं बरह्यछर्यम कश्हमा धृतिः दयार्जवं मिताहारः शौछम छैव यमा दश १७” 
  12. ↑ Szvámí Ráma: A bölcsesség könyve, 2013

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Yogi című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozás

[szerkesztés]