Józef Kałuża | |||||||||||||
Személyes adatok | |||||||||||||
Teljes név | Józef Ignacy Kałuża | ||||||||||||
Születési dátum | 1896. február 11. | ||||||||||||
Születési hely | Przemyśl, Osztrák–Magyar Monarchia | ||||||||||||
Halálozási dátum | 1944. október 11. (48 évesen) | ||||||||||||
Halálozási hely | Krakkó, Lengyelország | ||||||||||||
Állampolgárság | lengyel | ||||||||||||
Magasság | 171 cm | ||||||||||||
Testtömeg | 66[1] kg | ||||||||||||
Poszt | csatár | ||||||||||||
Felnőtt klubok1 | |||||||||||||
| |||||||||||||
Válogatottság | |||||||||||||
| |||||||||||||
Edzőség | |||||||||||||
| |||||||||||||
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Józef Kałuża témájú médiaállományokat. | |||||||||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Józef Ignacy Kałuża (Przemyśl, 1896. február 11. – Krakkó, 1944. október 11.), lengyel válogatott labdarúgó, edző,[2] a lengyel sport egyik legendája.[3][4]
Játékosként a lengyel válogatott tagjaként részt vett az 1924. évi nyári olimpiai játékokon. Szövetségi kapitányként az 1936. évi nyári olimpiai játékokon és az 1938-as világbajnokságon irányította a lengyel válogatottat.
Kałuża az 1920-as évek Lengyelországának egyik legtapasztaltabb csatára volt. Szinte az egész pályafutása a Cracoviához[5] kötődött – ezzel a csapattal 1921-ben megnyerte az első lengyel bajnokságot. 1912 tavaszán, tizenhat évesen csatlakozott az első csapathoz. 1912. április 7-én debütált a Budapesti EAC elleni barátságos mérkőzésen. 1921-ig 200 bajnoki mérkőzésen 297 gólt szerzett.[6] Összesen 408 mérkőzésen lépett pályára a Cracovia mezében, és 465 gólt szerzett.
1921 decemberében részt vett a lengyel labdarúgó-válogatott történelmi, első nemzetközi mérkőzésén Budapesten, amit Magyarország ellen vívtak. A lengyel válogatottban 1921 és 1928 közötti években 16 nemzetközi mérkőzésen játszott, és 7 gólt szerzett,[7] a legtöbbet az évek során a Cracovia játékosai közül. Tíz találkozón ő volt az együttes csapatkapitánya is. A lengyelek négy nem hivatalos meccsén is szerepelt: kettőn az amatőr csehszlovák válogatott ellen (1926, 1–2 és 1929, 2–2), kettőn pedig a magyar amatőr válogatott ellen (1929, 5–1 és 1930, 1–3).[8]
1932-ben a lengyel válogatott edzője lett. Irányításával Lengyelország nemzetközi szinten is sikereket ért el. Az 1936-os berlini olimpián a 4. helyen végeztek. Két évvel később, az 1938-as labdarúgó-világbajnokságon kemény küzdelem után 6–5-re vereséget szenvedett a Brazíliától. Ezt a legendás mérkőzést a mai napig nemcsak a lengyel labdarúgás történetének, hanem az egész világbajnokság történetének egyik legjobb meccseként tartják számon.[9]
Kałuża edzői pályafutásának utolsó mérkőzésére 1939. augusztus 27-én került sor Varsóban. Lengyelország egy nagyon jó mérkőzés után 4-2-re legyőzte az akkori világbajnoki ezüstérmes, Magyarországot. Ez volt a két világháború közötti Lengyelország utolsó mérkőzése; 1939. szeptember 1-jén Németország megszállta Lengyelországot, és megkezdődött a második világháború.
A háború alatt Kałuża a Lengyel Labdarúgó Szövetség (PZPN) kevés tisztviselőjének egyikeként hazájában maradt, ahol 1944-ben meghalt.
Lengyelország | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Év | Pályára lépések | Gólok | ||||||
1921 | 1 | 0 | ||||||
1922 | 3 | 2 | ||||||
1923 | 1 | 1 | ||||||
1924 | 1 | 0 | ||||||
1925 | 4 | 1 | ||||||
1926 | 4 | 2 | ||||||
1927 | 1 | 1 | ||||||
1928 | 1 | 0 | ||||||
Összesen | 16 | 7 |
Kałuża Przemyślben született Andrzej, az osztrák hadsereg tisztje és Magdalena fiaként.[10] Néhány évvel később Krakkóban telepedtek le. 1911 és 1915 között tanítói szemináriumra járt. 1917-ig az Császári és Királyi Hadseregben szolgált. 1917-től egy iskolában tanár Krakkóban. Sportújságírással és újságírással is foglalkozott. Írt egy futball-taktika elsajátítására szolgáló tankönyvet, de ez a varsói felkelés során elveszett. 1923-ban feleségül vette Józefa Dudziakot, akitől egy lánya született, Irena (1924–2019).
A második világháború alatt a Lengyel Labdarúgó Szövetség tagjaként az országban maradt. Az időhiányra és a rossz egészségi állapotára hivatkozva visszautasított minden ajánlatot a német megszálló hatóságokkal való együttműködésre és a sportvezetői poszt átvételére a kormányban.[11] 1944 őszén fertőzést majd agyhártyagyulladást kapott.[12] Háborús körülmények között nem volt elérhető a penicillin vakcina, amely segíthetett volna rajta. 1944. október 11-én, 48 éves korában elhunyt. A krakkói Új Podgórze temetőben temették el (PAS 1-1-7 telek).[13] Temetése a krakkói sporttársadalom náciellenes megnyilvánulása lett.[14]