Kék (település)

Ez a szócikk a magyarországi községről szól. Hasonló címmel lásd még: Kék (egyértelműsítő lap).
Kék
Református templom
Református templom
Kék címere
Kék címere		 Kék zászlaja
Kék zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKemecsei
Jogállásközség
PolgármesterPoór Sándor (független)[1]
Irányítószám4515
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség1889 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség87,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′, k. h. 21° 53′48.116667°N 21.883333°EKoordináták: é. sz. 48° 07′, k. h. 21° 53′48.116667°N 21.883333°E
Kék (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Kék
Kék
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Kék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kék témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kék község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kemecsei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A megye középső-északi részén fekszik, a Rétközben, a Lónyai csatorna mellett.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Újdombrád, kelet felől Demecser, dél felől Nyírbogdány, nyugat felől Vasmegyer, északnyugat felől pedig Beszterec.

A térség fontosabb települései közül Demecser 4, Beszterec és Nyírbogdány 7-7, Vasmegyer 12, Tiszarád 14,5, Tiszatelek 17, Nagyhalász pedig 22 kilométer távolságra található.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton három irányból érhető el: Nyírbogdány és Demecser felől a 3827-es, Beszterec érintésével pedig a 3826-os úton; utóbbi tekinthető a község főutcájának is egyben.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Záhony-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Kék megállóhely a belterület déli szélétől bő fél kilométerre délre, külterületek között helyezkedik el, közúti elérését a 3826-os és 3827-es utak találkozási pontjától induló, számozatlan, de burkolt alsóbbrendű út teszi lehetővé.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a magyar kék színnévből ered; azonban ebben az időben (első írásos említése 1268-ból ered) ez a szó még a zöld színt is jelentette. Valószínűleg a természetes tájra vonatkozott. A közelben van még Kékcse településnév és egy Kéklő nevű domb is.[3]

Története

[szerkesztés]

Kék nevét 1268-ban említik először az oklevelek, mint várbirtokot. Ekkor V. István és IV. László királyok Karászi Sándor bánnak adják királyi adományként.

1333-ban Karászi Sándor bán unokája a települést Magyar Pál gimesi várnagynak adta el. Ekkor a Zichy család oklevéltárában, Poss. seu terra Keek néven van nevezve.

1554-ben Serédy István és Várdai Mihály megosztoznak rajta. 1630-ban, miután a Várday család kihalt, a birtok újból a kincstárra szállt vissza.

1739-től 1763-ig lakatlanul állt.

A 18. század második felétől a 19. század első feléig azonban már több birtokosa is ismert: a Tatár, Pap, Szalánczy, Szegedy, Rédey, Gönczy, Jármy, Irinyi, Verbay, Tahy, gróf Vay, Soós, Olasz, Nemes, Megyery, Laskay, Krucsay, és Kriston családok voltak birtokosai.

A 20. század elején nagyobb birtokosa volt a Tóth család, Tóth István.

A település érdekes elnevezésű dűlőnevei voltak: Kormoly, Gyalap tó, Gemes-sziget.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Medgyesi István (független)[4]
  • 1994–1998: Medgyesi István (független)[5]
  • 1998–2000: Medgyesi István (független)[6]
  • 2001–2002: Poór Sándor (független)[7][8]
  • 2002–2006: Poór Sándor (független)[9]
  • 2006–2007: Poór Sándor (független)[10]
  • 2007–2010: Poór Sándor (független)[11]
  • 2010–2014: Poór Sándor (független)[12]
  • 2014–2019: Poór Sándor (független)[13]
  • 2019–2024: Poór Sándor (független)[14]
  • 2024– : Poór Sándor (független)[1]

A településen 2001. március 11-én időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester lemondása miatt.[15]

2007. augusztus 26-án újra időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Kéken, ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[16] A választáson az addigi polgármester is elindult, és egyetlen kihívójával szemben meg is nyerte azt.[11]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1966
1933
1935
1897
1905
1906
1889
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[17]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 9,9% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,8%, református 51,9%, görögkatolikus 5,9%, felekezeten kívüli 1,1% (18,1% nem válaszolt).[18]

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak és románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,3% volt római katolikus, 43% református, 5,5% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 5,1% felekezeten kívüli (28,7% nem válaszolt).[19]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református templom - 1818-ban épült.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 9.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Kiss Lajos 324. o.
  4. ↑ Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  6. ↑ Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. ↑ a b A 2001. március 11-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. március 11. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  8. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. ↑ Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  10. ↑ Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  11. ↑ a b Kék települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. szeptember 16. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  12. ↑ Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  13. ↑ Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  14. ↑ Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 23.)
  15. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  16. ↑ 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  17. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  18. ↑ Kék Helységnévtár
  19. ↑ Kék Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]