Kaemtjenent
| Kaemtjenent[1] | |||||||
|
| Kaemtjenent | |
| Szülei | |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kaemtjenent (k3(ỉ)-m-ṯnnt) magas rangú ókori egyiptomi hivatalnok és talán herceg volt az V. dinasztia korának második felében. Lehetséges, hogy Iszeszi fáraó fia volt.
Pályafutása
[szerkesztés]Főleg sírjából, a szakkarai G 7411 masztabából ismert, amely a Dzsószer-piramistól északra helyezkedik el. Kaemtjenentet és feleségét, Henutot ábrázolják egy falon a masztaba oszlopos előudvarában.[1][2] A masztaba díszítésén feljegyzik egy levél szövegét, melyben említik Rasepszesz vezírt; ő más forrásokból is ismert és tudni, hogy Dzsedkaré Iszeszi uralkodása alatt élt, ennek alapján datálható Kaemtjenent az ő uralkodása idejére. Rasepszesz és Kaemtjenent sírja nincs messze egymástól.[3]
Sírjában említik fontos címeit: többek közt „a király minden munkálatainak felügyelője” (ỉmỉ-r k3.t nb.t nt nswt) volt, ami arra utal, a király építkezéseit felügyelte, talán magát a piramiskomplexumot is, emellett viselte „a sereg/hadjárat vezetője” (ỉmỉ-r-mšˁ) és „az isten pecséthordozója a két nagy bárkán, aki eltölti Hórusz félelmével az idegen földeket” (ẖtm.w nṯr m wỉ3.wỉ ˁ3.wỉ dd nrw ḥrw m ḫ3swt) címeket, ami azt mutatja, talán hadjáratokon is részt vett.[4]
Származása
[szerkesztés]Kaemtjenent viselte „a király fia” címet is, ami utalhat arra, hogy egy uralkodó fia lehetett.[5] William Stevenson Smith és Edward Brovarski szerint Kaemtjenent szülei Dzsedkaré Iszeszi és IV. Mereszanh lehettek;[6][7] a királyné sírja közel van Kaemtjenent sírjához. Mások, többek közt Alessandro Roccati, nem nevezik meg, melyik uralkodó lehetett az apja.[8] A cím azonban több esetben előfordult pusztán tiszteletbeli címként is; Nigel Strudwick[9] és Michel Baud[10] szerint Kaemtjenent esetében is erről van szó, és a címet jutalmul kaphatta az építkezéseken való részvételéért és tengeri felfedezőútjaiért, amelyekről sírjában is beszámol.[10]
Lehetséges, hogy a fia volt Iszeszi-anh,[10] aki szintén magas rangú hivatalnok volt Dzsedkaré Iszeszi és utóda, Unisz alatt.[11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Mariette & Maspero 1889, 187ff. o.
- ↑ Chauvet 2011, 283, 307. o.
- ↑ Strudwick 1985, 151–152. o.
- ↑ Jones 2000, 142, no. 551. o.
- ↑ Dodson & Hilton 2004, 68. o.
- ↑ Stevenson Smith 1971, 187–188. o.
- ↑ Brovarski 2001, 15. o.
- ↑ Roccati 1982, 118. o.
- ↑ Strudwick 1985, 225. o.
- ↑ a b c Baud 1999, 591. o.
- ↑ Baud 1999, 421. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kaemtjenent című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
[szerkesztés]- Baud, Michel. Famille Royale et pouvoir sous l'Ancien Empire égyptien. Tome 2 [archivált változat], Bibliothèque d'étude 126/2 (french nyelven). Cairo: Institut français d'archéologie orientale (1999). ISBN 978-2-7247-0250-7 [archiválás ideje: 2015. április 2.]
- Brovarski, Edward. The Senedjemib Complex, Part 1. The Mastabas of Senedjemib Inti (G 2370), Khnumenti (G 2374), and Senedjemib Mehi (G 2378), Giza Mastabas. Boston: Art of the Ancient World, Museum of Fine Arts (2001). ISBN 978-0-87846-479-1
- Chauvet, Violaine. Entrance-porticoes and Portico-chapels: The Creation of an Outside Ritual Stage in Private Tombs of the Old Kingdom, Abusir and Saqqara in the Year 2010 /1.. Prague: Charles University, 261–311. o. (2011). ISBN 978-80-7308-384-7
- Jones, Dilwyn. An Index of Ancient Egyptian Titles, Epithets and Phrases of the Old Kingdom,. Oxford: Archaeopress (2000). OCLC 46226552
- Les mastabas de l'Ancien Empire: Fragment du dernier ouvrage de A. Mariette, publié d'après le manuscrit de l'auteur (1889). ISBN 1841710695
- Roccati, Alessandro. La Littérature historique sous l'ancien empire égyptien, Littératures anciennes du Proche-Orient (french nyelven). Paris: Editions du Cerf (1982). ISBN 978-2-20-401895-1
- Strudwick, Nigel. The administration of Egypt in the Old Kingdom: the highest titles and their holders, Studies in Egyptology. London, Boston: KPI (1985). ISBN 978-0-71-030107-9
- Stevenson Smith, William. The Old Kingdom in Egypt, The Cambridge Ancient History, Vol. 2, Part 2: Early History of the Middle East. Cambridge: Cambridge University Press, 145–207. o. (1971). ISBN 978-0-521-07791-0
