Kakasd

Kakasd
A kakasdi faluház (tervezte: Makovecz Imre)
A kakasdi faluház (tervezte: Makovecz Imre)
Kakasd címere
Kakasd címere		 Kakasd zászlaja
Kakasd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásBonyhádi
Jogállásközség
PolgármesterSchellné Simcsik Orsolya (független)[1]
Irányítószám7122
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség1496 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség79,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,79 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 20′ 55″, k. h. 18° 35′ 28″46.348561°N 18.591050°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 55″, k. h. 18° 35′ 28″46.348561°N 18.591050°E
Kakasd (Tolna vármegye)
Kakasd
Kakasd
Pozíció Tolna vármegye térképén
Kakasd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kakasd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kakasd (németül Kockrsch) község Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Az 1700 lelkes település Tolna vármegyében, Szekszárd (14 km) és Bonyhád (8 km) között, a 6-os számú főút mentén fekszik. Egykor különálló településrészei közül Belac a főúttól délre helyezkedik el, míg a történelmi Kakasd falu az úttól északra alakult ki. Határában, Bonyhád felé helyezkedik el a hozzá tartozó Széptölgyes.

Története

[szerkesztés]

Kakasd közelében már a kőkorszakban település volt, a 12. század derekán határában templom állt.[3] A községnév, először egy Zsigmond király korából való, 1436-ban kiadott oklevélben szerepel. A település a nevét valószínűleg valamely Kokas nevű köznemesi családról kapta. 1572-ben a község lakossága 60–90 fő között lehetett. Fő termelési ágait a búza és a bor képezték, de nagy jelentősége volt az állattenyésztésnek is. Konyhakerti és iparnövényeket is termeltek. A török pusztítás idején Kakasd elnéptelenedett.[4]

Az 1713. évi összeírásokban már újra szerepel a neve, lakói akkoriban magyarok voltak. 1720-ban viszont az öt magyar mellett már kilenc német család is élt itt, összesen 81 fővel. Az 1718 és 1726 között történt betelepítések során pedig több mint 100 német családdal bővült Kakasd lakossága. Első iskolája 1720-ban, a belaci iskola 1724-ben épült. A mai templom 1810-ben épült, amelyet 1876-ban és az 1900-as években bővítettek. Bezerédj Amália 1828-ban alapította a belaci óvodát.[3] A jobbágyság felszabadítási mozgalmának úttörője, Bezerédj István jóvoltából Kakasd lakossága volt az első egész Magyarországon, amely az 1840-es országgyűlés által megengedett örökváltság jogán, magát földesuraitól megváltotta. Ez idő tájt 986 lakója volt.[3][4]

1935-ben Belac és Kakasd települések egyesülésével jött létre a mai Kakasd község. A második világháború után a német ajkú lakosság jelentős részét kitelepítésre ítélték. 1945 áprilisában jelentek meg a bukovinai székelyek első menekültjei. Az 1764-es madéfalvi vérengzés óta bujdokoló székely családok itt leltek új otthonra. A telepesek közé 1947 őszén és 1948 tavaszán a lakosságcsere folytán gyökértelenné vált felvidéki magyarokat is költöztettek. A régi művelődési ház lebontása után, 1987-ben indult meg a híres építész, Makovecz Imre által tervezett Faluház építése, a helyi lakosság példamutató összefogásával, társadalmi munkájával. Ünnepélyes átadására 1994-ben került sor, azóta számos rendezvény méltó helyszíne (bálok, lakodalmak, művészeti kiállítások, konferenciák, kulturális műsorok). A faluházzal megálmodott gondolat az itt élő lakosság együttélésének, összefonódásának állít emléket, amelyet még az első és második világháború hőseinek és áldozatainak állított emlékmű, valamint a Zusammenleben (együttélés) szoborkompozíció is kifejez.[3]

A község 2009-ben partnerkapcsolati szerződést kötött a németországi Radibor, majd 2011-ben a szlovákiai Deáki településekkel.[5]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Illés Ferenc (független)[6]
  • 1994–1998: Illés Ferenc (független)[7]
  • 1998–2002: Illés Ferenc (független)[8]
  • 2002–2006: Illés Ferenc (független)[9]
  • 2006–2010: Bányai Károly (független)[10]
  • 2010–2014: Bányai Károly (független)[11]
  • 2014–2018: Bányai Károly (független)[12]
  • 2018–2019: Schellné Simcsik Orsolya (független)[13]
  • 2019–2024: Schellné Simcsik Orsolya (független)[14]
  • 2024– : Schellné Simcsik Orsolya (független)[1]

A településen 2018. október 28-án időközi polgármester-választást tartottak,[13] az előző polgármester halála miatt.[15] A posztért hárman indultak, s a győztes több mint 70 %-os eredménnyel szerzett mandátumot.[13]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1658
1683
1656
1622
1538
1523
1496
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 9% németnek mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,9%, református 1,2%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 4,9% (15,7% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% németnek, 0,3% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak és ukránnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,4% volt római katolikus, 1,6% református, 1,2% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 2,1% egyéb katolikus, 7,9% felekezeten kívüli (27,8% nem válaszolt).[17]

Kakasd légi fotója

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Bíró Sándor képzőművész galériája[18]
  • Faragott székely kapu és kopjafa[19]
  • Faluház (Makovecz Imre)[20]
  • Római katolikus templom (Szent Mihály arkangyal)[21]
  • Szent Anna-kápolna[19]
  • Harangtorony[19]
  • Az évente, hagyományosan április utolsó szerdáján megrendezésre kerülő Kakasdi Matróznapok
  • Ulmi bárka (Ulmer Schachtel)[20][22]
  • Együttélés (Zusammenleben) szoborkompozíció[3]
  • I-II. világháborús emlékmű[19]
  • Kálvária domb[23]

Testvértelepülése

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kakasd települési önkormányzati választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c d e Történelmünk. Kakasd település honlapja. [2014. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 21.)
  4. ↑ a b Részletek Sebestyén Ádám: Kakasdi stációk c. könyvéből. [2014. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 21.)
  5. ↑ Barátsági szerződést kötöttek. Tolnai Népújság Online, 2011. július 12. [2011. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 21.)
  6. ↑ Kakasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Kakasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  8. ↑ Kakasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  9. ↑ Kakasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  10. ↑ Kakasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  11. ↑ Kakasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  12. ↑ Kakasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  13. ↑ a b c Kakasd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. október 28. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  14. ↑ Kakasd települési önkormányzati választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
  15. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  16. ↑ Kakasd Helységnévtár
  17. ↑ Kakasd Helységnévtár
  18. ↑ Bíró Sándor. Tolna Art. (Hozzáférés: 2011. október 21.)
  19. ↑ a b c d Turizmus. Kakasd település honlapja. [2014. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 21.)
  20. ↑ a b Faluház. Kakasd település honlapja. [2016. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 21.)
  21. ↑ Templom. Kakasd település honlapja. [2016. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 21.)
  22. ↑ Bárkát építve emlékeznek a németség betelepülésére. Pécsi Stop, 2010. április 23. (Hozzáférés: 2011. október 21.)[halott link]
  23. ↑ Kálvária domb. Kakasd település honlapja. [2016. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 21.)

Források

[szerkesztés]

Kakasd honlapja