Kako je počeo rat na mom otoku | |
1996-os horvát film | |
Rendező | Vinko Brešan |
Műfaj | filmvígjáték |
Forgatókönyvíró | |
Főszerepben |
|
Zene | Mate Matišić |
Operatőr | Živko Zalar |
Gyártás | |
Gyártó | Hrvatska radiotelevizija |
Ország | Horvátország |
Nyelv | |
Forgatási helyszín | Horvátország |
Játékidő | 97 perc |
Forgalmazás | |
Bemutató | 1996. december 17.[1] |
További információk | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Kako je počeo rat na mom otoku (Hogyan kezdődött a háború) 1996-os horvát film Vinko Brešan rendezésében. Egyike a délszláv háborút feldolgozó kevés számú horvát filmnek; műfaját tekintve paródia, amely a háború abszurditására mutat rá.[2]
1991-ben Vinko Brešan tanúja volt Šibenikben a Jugoszláv Néphadsereg laktanyája előtti tüntetéseknek, és néhány helyzetet igen humorosnak talált. Akkoriban dokumentumfilmet forgatott volna az eseményekről, de nem volt hozzá kamerája. Arra is rájött, hogy a ugyanannak a helyzetnek a második megtapasztalása már nem olyan humoros mint az első, így a megoldás egy játékfilm forgatása. Benyomásairól írt egy vázlatos forgatókönyvet, amit megmutatott apjának, Ivo Brešannak, majd együtt dolgozták ki a cselekményt. A forgatókönyv még a Vihar hadművelet előtt zöld utat kapott a forgatáshoz, miközben a háború még zajlott.[3]
A filmet 1995 telén, 28 nap alatt forgatták a Szent Antal-csatorna közelében és Primoštenben. A filmben mutatott laktanya az 1991-es tüntetések tényleges helyszíne.[3] Eredetileg televíziós produkcióként készült, 16 milliméteres filmre, és csak a mozibemutató előtt tették át 35 milliméteresre.[4]
A történet 1991-ben játszódik, Horvátország függetlenségének kikiáltása (1991. június 25.) után, amikor a Jugoszláv Néphadsereg még nem hagyta el a horvátországi laktanyákat. A helyszín egy dalmát sziget, melynek lakói a laktanya kiürítését és a horvát sorkatonák leszerelését követelik. A laktanya parancsnoka, Aleksa Milosavljević szerb őrnagy feletteseinek utasítását várja, és a laktanya felrobbantásával fenyegetőzik. A helyiek színpadot állítanak a laktanya elé, ahol megállás nélkül megy a műsor: szavalatokkal, rockzenével, szónoklatokkal próbálják meggyőzni az őrnagyot.
A film Velika zlatna arena díjat nyert a Pólai Filmfesztiválon és nagydíjat a Cottbusi Filmfesztiválon .[5][6] Emellett Horvátországban hatalmas kasszasikert is aratott, mintegy 350 000 fős nézőszámát, amely az ország lakosságának mintegy 8%-át teszi ki, csak a Titanic múlta felül.[7][8]
1999-ben a horvát filmkedvelők körében végzett közvélemény-kutatáson bekerült a minden idők legjobb horvát filmjei közé.[9]