Kalamúni offenzíva (2014. június–augusztus) | |||
a Hezbollah részvétele a szíriai polgárháborúban és a szíriai polgárháború átterjedése Libanonra | |||
Dátum | 2014. június 21.[1] – augusztus 7. | ||
Helyszín | Szíria, Kalamőn-hegység és Libanon, Arszál | ||
Eredmény | A Szír Hadsereg, illetve a Hezbollah és Libanon haderejének részleges győzelme | ||
Harcoló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Haderők | |||
| |||
Veszteségek | |||
|
A 2014. június és augusztus között zajlott kalamúni offenzívát a szíriai polgárháború idején a szíriai fegyveres testület a libanoni hadsereg és a Hezbollah támogatásával indította a kalamúni csatát követően még a térségben maradt felkelők ellen. Az offenzíva végére a hadsereg biztosította a környék összes városát.
2013. november közepén a szíriai hadsereg a Hezbollah támogatásával támadást indított a felkelők kezén lévő Kalamún-hegység ellen, hogy elvágja a támadók Libanonból Damaszkuszba vezető utánpótlási útvonalát.[17] A stratégiai régiót a támadók a Damaszkusz környéki támadásaik háttérbázisaként használták,[18] A csatát a felkelők oldalán az al-Nuszra Front irányította.[19] 2014. április végére a legutolsó felkelői erődítmény is a hadsereg kezére került, aki eddigre megszilárdította állásait a környék összes városában.[20] A hegyekben azonban 3000 gerilla bújt még meg, akik folyamatosan villámtámadásokkal tartották félelemben a terület lakosait.[1]
Június 14-én a felkelők egyik vezére azt mondta, Rankusban és környékén két nap leforgása alatt a Hezbollah 29 tagjával végeztek (közülük 11-gyel egy lesből támadás során). A Hezbollah megerősítette a helybéli harcok tényét.[21][22]
Négy nappal később a hadsereg egy kilométerre megközelítette a három oldalról Szíriával határos libanoni falut, Tfailt. Attól tartottak, hogy a kormány seregei a Hezbollahhal közösen még szorosabb mértékben bekerítik a falut.[23] Mikor 70 felkelő megadta magát, a hadsereg elfoglalta a falut övező szíriai területeket. Így Tfil Szíria felé néző külterületei a Szír Hadsereg ellenőrzése alá kerültek. A faluban lévő felkelőknek és családjaiknak megengedték, hogy visszatérjenek Szíriába.[24] reggel a Hezbollah fegyveresei beléptek Rfilbe, ahol a jelentések szerint a felkelők menekülteket rejtegettek.[25]
Június 22-én a kormányerők támadást indítottak a Kalamún-hegység alsóbb részei ellen, az állami televízió beszámolói szerint pedig több a Rakusra rálátást biztosító hegyet foglaltak el. Ezzel együtt elvágták a felkelők útvonalát is, ahol rendszeresen visszatértek a régióba. Megerősítették, hogy az előző két hétben a Hezbollah 14 harcosát ölték meg a régióban. Az offenzíva után a felkelők a magasabban fekvő részeken, illetve barlangokban rejtőztek el, Később viszont rajtaütésszerű támadásokat hajtottak végre a kormányállásai ellen, és több helyszínt visszafoglaltak.[26]
Június 27-én a szíriai állami televízió arról számolt be, hogy a kormányerők elfoglaltak a libanoni határ mellett több területet, amivel sikerült elvágniuk a felkelők utánpótlási útvonalát. A szír hadsereg megszerezte Tfil legmesszebbi pontját is.[27]
Július közepén a Hezbollah támadást indított, hogy megtisztítsa a határvidéket az ott rejtőző felkelőktől. Kezdetben többször rajta csaptak a Hezbollahseregein, de később erősítést küldtek a környékre.[28] Két napnyi harc után a Hezbollah átvette az ellenőrzést a libanoni Youneen falu körüli hegyeken. A megerősített hírek szerint 6–7 Hezbollah-harcos és 17–32 felkelő meghalt, míg 31 hezbollahos és 23 felkelő megsebesült. 14 felkelőt foglyul ejtettek.[29][30] Egy másik jelentés szerint a Hezbollah 14 harcosát vesztette el, míg az al-Nuszra Front 104 tagját megölték és 40 felkelőt fogságba ejtettek.[31][32]
Napokkal később a libanoni Arszákl külvárosaiban és Al-Fakiha közelében vívott harcokban a Hezbollah 2 tagja és egy tucatnyi felkelő meghalt, míg hét felkelőt fogságba ejtettek.[30] A szír hadsereg egyszerre szórta le a bombáit a harci repülőgépekről a felkelők rejtekhelyei fölött, így támogatták a Hezbollah csapatait, akik el akarták vágni a felkelők Arszálból induló utánpótlási útvonalát.[33] Egy biztonsági hírforrás megerősítette, hogy a Hezbollah offenzívájának kezdete óta több mint 100 embert megöltek. E halottak között volt a felkelőkhöz tartozó Abdllah Azzam Dandár egyik szóvivője is.[34]
A hegyekeért folytatott csatában a Hezbollah elfoglalt a felkelőktől egy hegyet a libanoni Nahle falutól keletre. A helyüket egy lőszer nélküli 40 fős osztag vette át, akiknek nem volt rádió-összeköttetése sem. Nem sokkal később egy 250 fős szír felkelői csoport ellentámadást indított, rögös utat kihasználva jutottak fel a Hezbollah állásaihoz. A két csoportot már csak mindössze 10 méter választotta el egymástól. Az ötórás harcnak akkor lett vége, mikor a tűzharc hangjára megindult Hezbollah-erősítés megérkezett a helyszínre, és így vissza tudták verni a felkelők támadását. A Hezbollah oldalán 10 harcos meghalt, 20 megsebesült.[35]
Egy hétnyi harc után a szír hadsereg arról számolt be, hogy a harcokban 650 felkelőt öltek meg.[6]
Július 25-én a szír légierő a felkelők Arszáltól keltre fekvőállásait bombázta, és eközben 20 felkelővel végzett.[7] Két nappal később visszaverték a felkelők támadását, melyben két, Arszál és Fitah közötti hegyet akartak elfoglalni.[36]
Július végére a Hezbollah mind a Kalamún-régióban, mind az Északnyugat-Libanonban lévő síita falvak körüli hegyekben körbevette a felkelők rejtekhelyeit körülölelő hegyeket. Így a támadók végül be lettek kerítve. A felkelők utánpótlási útvonalait a Hezbollah tartotta ellenőrzés alatt, és minden, segítséget szállító csoportra azonnal lőttek.[2]
Az augusztus 1-ről 2-ra virradó éjszaka[37] a Hezbollahhal megerősített kormányzati csapatok lecsaptak a határtól 10-re fekvő al-Jobeh környékén megbújó felkelőkre. A támadásban légi erőket is bevetettek. A hadművelet eredményeképp 50–170 felkelő[38] és 7[37]–11kormányzati katona, köztük a Hezbollah két tagja is meghalt.[38] Más források szerint 200 felkelő, 20 kormányzati harcos és 2 Hezbollah-aktivista esett el.[8]
Augusztus 2-án, miután a libanoni hatóságok letartóztatták az al-Nuszra frint egyik szír vezetőjét, a felkelők először körbevettek, majd megtámadtak egy, a libanoni hadsereg által fenntartott ellenőrző pontot. Ezután Arszál rendőrkapitányságát foglalták el.[39] A felkelők nem álltak meg, és az egész várost elfoglalták.[40] 16 rendőrt fogságba ejtettek.[41] Rajtuk kívül két katona is a kezeik közé került, akiket a hadsereg még aznap kiszabadított.[39] A harcok másnap is folytatódtak.[42]
Augusztus 4-én a hadsereg tovább haladt, és elfoglalta[11] a műszaki intézet épületét, amit a milicisták már előző nap is lőttek.[43] Akkor ugyanis a várost több irányból is erős tüzérségi támadás érte.[44] A hadsereg este a Ras al-Serj hegyet is elfoglalta.[15]
Augusztus 5-én a milicisták két kormányzati épületet próbáltak meg elfoglalni.[15] A jelentések szerint aznap megölték a harcokban az ISIL arszáli parancsnokát,[4] az al-Nuszra csapatai pedig elhagyták a várost.[45] Este 24 órás tűzszünetet kötöttek a harcoló felek.[40]
Augusztus 7-re az ISIL is elhagyta a várost, és a törékeny tűzszünet értelmében visszavonultak a Szíriával közös határig.[3][46][47] Ezután a Szíriai légierő támadta meg a rejtekhelyeiket, ahol több tucat milicista sebesült meg.[48] Két nappal később a libanoni hadsereg teljes fegyverzettel bevonult Arszál városába, és a korábban lerombolt ellenőrző pontokat visszaépítve ismét biztosították a város védelmét. Ekkor a milicisták vesztesége már elérte a 18 főt,[49] ami augusztus 12-re 19-re emelkedett. Ezzel egyidőben megerősítették 60 milicista[9] és 42 polgári lakos halálát. A sebesült polgárok számát 400 körülire becsülték.[50]
Az offenzíva után az al-Nuszra Front és az ISIL megvetette a lábát a hegység göröngyös vidékén. 2015. augusztus 15-én a Szabad Szíriai hadsereg 20 részlegének egyesítésével létrejött a Nyugat-kalamúni Gyülekezet nevű csoport. December 31-én az FSA 6 másik csoportja megalapította a Mudzsahedin Súra Tanácsot. Ugyanakkor az Ahmad al-Abdo Mártírjainak Dandárja és Ezrede, a Jaysh al-Islam, az Ahrar ash-Sham, az al-Rahman Légió és a Jaysh Usud al-Sharqiya iszlamista csoportok szintén létrehoztak Kalamúntól keletre egy közös sereget.[51]
2014. decemberben az ISIL újabb csapatai érkeztek meg a térségbe, így létszámuk több száz fővel meghaladta az ott állomásozó FSA-egységek méretét. Tovább erősödött a helyi ISIL, létszámuk már az 1000 főt is elérte. Az al-Nusra 600 milicistát állomásoztatott a régióban, így szövetségre kellett lépniük az Iszlám Állammal.[51]
2015. január 4-én az ISIL elfoglalta Flita falut, de a kormány és a Hezbollah seregei egy ellentámadással még aznap visszaszerezték.[52] Miután a felkelők egy csatában elfoglalták a libanoni Tallet al-Hamra közelében lévő katonai bázist, a libanoniak január 23-án lezárták Jdaydet Yabousnál a határátkelőt.[51]
2015. január végén az ISIL bejelentette, hogy szeretné a kalamúni régióban található állásait tovább erősíteni, hogy kilövő állásokat telepíthessen a jövőbeni libanoni harcaihoz. Ahmed Assir sejket kinevezték az ISIL libanoni emírjévé.[51]
2015. március 25. és 28. között Fita közelében a Szír Hadsereg és a Hezbollah két hegyet foglalt el, Zabadani környékén pedig több magaslatot is megszállt. A harcokban 30 felkelő halt meg. Ugyanakkor a Libanoni hadsereg is több állást megszerzett a dzsihadistáktól Arszákl külterületein.[53][54] Április 3-ra a Szír Hadsereg három irányból közelítette meg Zabadanit, miközben biztosította a városba vezető nyugati és keleti útvonalakat, és így szinte megbénította a védekező felkelőket. 15, a felkelők megsegítésére a helyszínre érkező al-Nuszra harcost megöltek, miközben megpróbálták áttörni a kordonokat.[55]
Április közepén az ellenzéki erők elfoglaltak egy, addig a Hezbollah harcosainak kezén lévő, Fitahra néző hegyet.[56] ekkor a Hezbollah már egy mindent eldöntő hadműveletet tervezett Kalamún területén,[53] miközben a felkelők azon dolgoztak, hogy egységbe kovácsolják a különböző ellenzéki harcoló feleket, hogy így szerezzék vissza Kalamún régióját.[56] Az ISIL és az al-Nuszra Ífront azonban ezután is magának akarta meggyőzni Arszál különböző közösségeit, a Zabadani régiójában és a Libanon-elleni hegyek hegyvidéki területein élők is védekező állásból átálltak támadóra. A tavaszra várt harcokra felkészülve árkokat, alagutakat, bunkereket és barikádokat kezdtek építeni.[55]
Április végén az Izraeli Légierő több támadása (kalamúni incidens, 2015. április) több célpontot eltalált, és több bázist megsemmisített Kalamún régiójában. A szír hadsereg és a Hezbollah több tagját megölték.[57] Az al-Nuszra Front egyik rajtaütésében a Hezbollah 6 további tagja vesztette életét.[58]
Az al-Nuszra Front és a vele szövetséges iszlamisták megelőző támadást indítottak a Szír Arab Hadsereg és a Hezbollah állásai ellen, mely során több posztot elfoglaltak.[59] Ugyanazon a napon a Hezbollah rajtaütött az al-Nuszra egyik konvoján, ahol 15 milicistát megöltek, 30-at pedig megsebesítettek.[60] Pár nappal később a hadsereg a Hezbollahhal közösen több, Assal al-Wardra néző hegycsúcsot foglalt el, s eközben a jelentések szerint több tucat felkelőt kivégeztek.[61] Ugyanakkor a jelentések szerint a Hezbollah a mély hatástanulmányok eredményeképpen úgy döntött, a magas költségek miatt elhalasztja a területen régóta várt offenzíváját, és inkább arra összpontosít, hogy elvágja az ISIL és az al-Nuszra Front libanoni és szíriai városokkal összeköttetést biztosító útvonalait.[59] A Hódító Hadsereg is bejelentette, hogy Kalamúnba telepít egy osztagot, melynek feladata a Hezbollah, az al-Nuszra Front és az ISIL ellen vívott harc lesz.[62]