Kalati kaganátus

Kalat
a Mogul Birodalom[1][2] és a Durrani birodalom[3] kánsága, Brit India és Pakisztán hercegi állama
1666 – 1955. október 14.
Kalati kaganátus zászlaja
Kalati kaganátus zászlaja
Kalat kiemelve Pakisztán térképén
Kalat kiemelve Pakisztán térképén
Általános adatok
FővárosaKalat
Terület91 909 km²
Pénznemkalati falsz
Kormányzat
Államformakánság
UralkodóI. Ahmed kán (első)
Mir Ahmed Jár kán (utolsó)
ElődállamUtódállam
← Mogul BirodalomPakisztán Domínium →
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalat témájú médiaállományokat.
A Beludzsisztáni Ügynökség térképe.

A Kalati kánság (beludzs nyelven: خانات ءِ قلات ) egy hercegi állam volt, amely 1666 és 1955 között állt fenn és a mai Beludzsisztán tartomány központi részén helyezkedett el, Pakisztánban. Ezt megelőzően Akbár mogul sah alattvalói voltak.[1][2] 1839-ig független államként működött, míg Ahmedzai Brahui kán alárendelt szövetséget nem kötött a Brit Kelet-indiai Társasággal. A Mastungi szerződést 1876-ban a kalati kán és Beludzs szardárja írta alá, majd azt követően Kalat része lett a Beludzsisztáni Ügynökségnek.[4] Egy röpke ideig független volt 1947 augusztusától 1948 márciusáig, amikor a kán aláírta a csatlakozási nyilatkozatot a Pakisztáni domíniumhoz. 1955-ig hercegi állam maradt majd Pakisztán bekebelezte az országot.

Földrajz

[szerkesztés]

A Kalati kánság a modern Beludzsisztán tartomány központi területén helyezkedett el Pakisztánban. Tőle északra helyezkedett el Brit Beludzsisztán parancsnoksága.

Az ország főbb hegységei voltak a Központi Beludzs, Kirtár, Pab, Sziahan, Központi Makrán, Makrán Parti hegylánc, amely 3 050 méter magassáról ereszkedik le 370 m-re. Az ország folyói szinte kivétel nélkül déli  irányba gyűlnek össze a Nari, Mula, Hab, Porali, Hingol és Dast folyókba. Csak egy nagy folyó tart észak felé, mégpedig a Raksan. A beludzsi partvidék városai Gavadar, Paszni, Szonmiani, Gívani.

Alegységei

[szerkesztés]

A Kalati kánság közigazgatási egységei voltak: Makrán, egy makrani (sziddi - Afrikából származó csoport), gicski (egy beludzs törzs) és zikri nyelvterületet, Dzsalaván, ami brahui (egy elszigetelt dravida nyelv) nyelvterület, Kaccsi, ami szindi nyelvterület, Szaraván, szintén egy brahui nyelvterület, valamint két hercegi államot tartott ellenőrzése alatt, a szindi nyelvű Lasz Belát és egy raksani nyelvű államot, Karánt.

Történelem

[szerkesztés]

A Kalati kánságot 1666-ban alapította Mir Ahmed Kán Kambrani Beludzs. A kánság csúcspontját Mir Naszír kán Núri Ahmadzai, kalati kán alatt érte el, aki egy brahui nyelven beszélő kán volt, és 1758-ban zászlója alatt egyesítette a Kalati térséget.[5] A terület, amit az állam ellenőrzése alatt tartott, az évszázadok folyamán változott, és a kései 19. században a britekkel (Robert Groves Sandeman) kötött szerződések véglegesítették. Az állam északi és északkeleti részeit a britek bérbe vették, illetve kisajátították, hogy létrehozzák Brit Beludzsisztán tartományt, amely később megszerezte a Főmegbízott tartomány státust.

A térség 1947. augusztus 15-től 1948 március 27-ig de facto független volt, majd csatlakozott Pakisztánhoz 1948. március 27-én. 1952. október 3-án három szomszédos állammal megalakította a Beludzs államszövetséget. A Kalati kánság 1955. október 14-én megszűnt létezni, amikor megalakult a Nyugat-Pakisztáni tartomány.

A Kalati kánság zászlaja zöld mező vörös felett A  zászlót megosztó vonal közepén fekszik egy álló fehér csillag, alatta sarkokkal felfele egy fehér félhold. A csillagon és félholdon iszlám felirat díszeleg. A csillagon az áll, hogy: "Allah Nagy" , a félholdon pedig: "nincs más isten, csak Allah és Mohamed az ő prófétája". A beludzsi moszlimok rendkívüli fontosságot tulajdonítanak a zöld és a vörös színeknek..[6]

Kalat uralkodói

[szerkesztés]

A kalati uralkodók eredetileg a vali (arab: felügyelő, védő, segítő) címet viselték, de 1739-ben ehhez még felvették a (Begler Begi) kán címet, amit általában csak röviden kánnak használtak. Az utolsó kalati kánt (beludzsi:خان قلات) érte az a megtiszteltetés, hogy a Beludzs Unió béli Uralkodók Tanácsának elnöke lehessen.

Hivatali idő Kalati kán[5]
1512-1530 Mir Bidzsár kán Mirvani Beludzs
1530-1535 Mir Zagár kán Mirvani Beludzs
1535-1547 Mir Ibrahim kán Kambrani Beludzs (Királyi nevét Mirvaniról Kambranira változtatta)
1547-1549 Mir Gvarám kán Kambrani Beludzs
1549-1569 Mir Hasszán kán Kambrani Beludzs
1569-1581 Mir Szandzsár kán Kambrani Beludzs
1581-1590 Mir Maluk kán Kambrani Beludzs
1590-1601 Mir Kambar Szani kán Kambrani Beludzs
1601-1610 I. Mir Ahmed kán Kambrani Beludzs
1610-1618 Mir Szúri kán Kambrani Beludzs
1618-1629 Mir Kaiszár kán Kambrani Beludzs
1629-1637 II. Mir Ahmed Szani kán Kambrani Beludzs
1637-1647 I. Mir Altáz kán Kambrani Beludzs
1647-1656 Mir Kacsi kán Kambrani Beludzs
1656-1666 II. Mir Altáz Szani kán Kambrani Beludzs
1666–1695 I. (III.) Mir Ahmed kán Kambrani Beludzs (Megváltoztatta királyi családnevét Kambraniról Ahmadzaira)
1695–1697 I. Mir Mehrab kán Ahmadzai Beludzs
1697–1714 Mir Szamandár kán Ahmadzai Beludzs (al-Umara emír, emírek emírje)
1714–1716 II. Mir Ahmed kán Ahmadzai Beludzs
1716–1731 Mir Abdullah kán Ahmadzai Beludzs (a legnagyobb szirtisas)
1731–1749 Mir Muhabbat kán Ahmadzai Beludzs (Beglár Begi)
1749–1794 I. Mir Mohamed Naszír kán Ahmadzai Beludzs (nuri, gázi, a legnagyobb vali)
1794–1817 I. Mir Mahmud kán Ahmadzai Beludzs
1817 - 1839. november 13. II. Mir Mehrab kán Ahmadzai Beludzs
1839–1841 Mir Sah Navaz kán Ahmadzai Beludzs
1841–1857 II. Mir Naszir kán Ahmadzai Beludzs
1857 - 1863 márciusa Mir Kudadad kán Ahmadzai Beludzs (első ízben); uralkodása idején hét nagyméretű és számos kisebb lázadás volt.
1863 márciusa - 1864 májusa Mir Serdil kán Ahmadzai Beludzs (trónbitorló)
1864 májusa - 1893. augusztus 15. Mir Kudadad kán (második ízben)
1893. november 10. – 1931. november 3. II. Mir Mahmud kán Ahmadzai Beludzs
1931. november 3. – 1933. szeptember 10. Mir Mohamed Azám Dzsan kán Ahmadzai Beludzs
1933. szeptember 10. – 1955. október 14. Mir Ahmed Jár kán Ahmadzai Beludzs (első ízben);

kikiáltotta az ország függetlenségét 1947. augusztus 5-én; beleegyezett a Pakisztánhoz való csatlakozásba 1948. március 30-án.

1955. október 14. Kalat állam baolvadt Nyugat-Pakisztánba[7]
1958. június 20. – 1958 Mir Ahmae Jár kán Ahmadzai Beludzs (második ízben)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Treaty of Kalat between Balochistan and Afghanistan in 1758. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 11.)
  2. ↑ a b "Baluchistan" Imperial Gazetteer of India Vol. 6, p. 277, from the Digital South Asia Library, accessed 15 January 2009
  3. ↑ Archivált másolat. [2016. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 11.)
  4. ↑ Balochistan Archives - Records of the Agent to the Governor General in Balochistan. [2015. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 31.)
  5. ↑ a b Naseer Dashti. The Baloch and Balochistan: A Historical Account from the Beginning to the Fall of the Baloch State. Trafford Publishing, 280. o. (2012. október 8.). ISBN 978-1-4669-5897-5. Hozzáférés ideje: 2013. augusztus 6. 
  6. ↑ http://www.crwflags.com/fotw/flags/in-kalat.html
  7. ↑ Siddiqi, Farhan Hanif (2012), The Politics of Ethnicity in Pakistan: The Baloch, Sindhi and Mohajir Ethnic Movements, Routledge, p. 62, ISBN 978-0-415-68614-3, <https://books.google.com/books?id=tDb6i9x1FKgC&pg=PA59>

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Khanate of Kalat című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További olvasnivaló

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Mir Kudadad kalati kán palotája