Kalaznó

Kalaznó
Hagyományos lakóházak
Hagyományos lakóházak
Kalaznó címere
Kalaznó címere		 Kalaznó zászlaja
Kalaznó zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásTamási
Jogállásközség
PolgármesterMayer-Kovács Mónika (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám7194
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség117 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség6,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 30′ 04″, k. h. 18° 28′ 33″46.501200°N 18.475890°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 04″, k. h. 18° 28′ 33″46.501200°N 18.475890°E
Kalaznó (Tolna vármegye)
Kalaznó
Kalaznó
Pozíció Tolna vármegye térképén
Kalaznó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalaznó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kalaznó (németül Gallas vagy Kallaß) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Tolnai-Hegyhát területén helyezkedik el, Hőgyésztől 6 kilométerre keletre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Szakadát, északkelet felől Varsád, délkelet felől Felsőnána, dél-délkelet felől Murga, nyugat felől Hőgyész, északnyugat felől pedig Diósberény. Csak nagyon kevés híja van annak, hogy nem határos dél felől még Tevellel is.

Megközelítése

[szerkesztés]

Zsáktelepülés, csak közúton érhető el, a 65-ös főútról Hőgyész déli szélén kiágazó 63 127-es számú mellékúton.

Története

[szerkesztés]

A település első említése 1313-ból származik, Kalizno formában. A helység nevének írásmódja a középkorban erősen váltakozott: a forrásokban a Kolozno (1331), Kalazna (1344, 1353), Kalaznya (1345), Kalaznio (1561), Kalaznyo (1564), Kalaszno, Kalaszna, Kaloszna (1735–1740) nevek szerepelnek. A török adóösszeírásokban e névváltozatok mellett a Felső-Kaláznyó, Alsó-Kaláznyó helynév is föltűnik. Feltehetően a Felső-Kalaznónak nevezett falurészben laktak a nemesek, míg a jobbágyok Alsó-Kalaznón éltek. A község neve a XVIII. századi katonai térképen Kalásznó formában jelenik meg. A későbbi térképeken már a ma is élő Kalaznó név olvasható, amely a XIX. században vált hivatalossá.

Kalaznó jellegzetes Dél-dunántúli német ajkú település volt a török hódoltság utáni betelepítések miatt.

Lakossága 1910-ben 903 fő volt, ebből magyarnak 61 (6,8%), németnek 838 fő (92,8%) vallotta magát. A történeti demográfiában a 90% fölötti részarányú nemzetiségű helységeket a szín- jelzővel illusztrálják, ebben a korban Kalaznó tehát színnémetnek volt mondható. A faluból 377 személy, 41,7% beszélte a magyar nyelvet, vagyis még ekkor is a falu többsége csak németül tudott. A 903 lakos jórészt evangélikus vallású volt (832 fő: 92,1%); ezenfelül 58 római katolikus, 7 izraelita, és 3-3 görög katolikus illetve református személy élt Kalaznón. 1941-re a népesség 823 főre csökkent, de a németség részaránya valamelyest még tovább nőtt, létszámuk ekkor 782 fő (95%). Magyarnak 41 személy vallotta magát (5%). Az evangélikusok száma 733 fővel 89%-ra csökkent, római katolikus hitű 80 fő volt (9,7%), az izraelita vallás pedig eltűnt a faluból.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szőts Ambrus (független)[3]
  • 1994–1998: Szőts Ambrus (független)[4]
  • 1998–2002: Szőts Ambrus (független)[5]
  • 2002–2006: László János (független)[6]
  • 2006–2010: László János (független)[7]
  • 2010–2014: Máté Ambrus (független)[8]
  • 2014–2019: László János (független)[9]
  • 2019–2024: Frei-Kovács, később Mayer-Kovács Mónika (független)[10]
  • 2024– : Mayer-Kovács Mónika (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
145
133
138
117
121
132
117
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,7%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,6% horvátnak, 1,3% németnek mondta magát (1,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,2%, református 10,1%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 18,4% (3,8% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 77,7%-a vallotta magát magyarnak, 9,9% cigánynak, 5% németnek, 0,8% horvátnak, 5,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,8% volt római katolikus, 5,8% református, 0,8% görög katolikus, 24% felekezeten kívüli (44,6% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kalaznó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Kalaznó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Kalaznó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  5. ↑ Kalaznó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  6. ↑ Kalaznó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  7. ↑ Kalaznó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  8. ↑ Kalaznó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  9. ↑ Kalaznó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
  10. ↑ Kalaznó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
  11. ↑ Kalaznó Helységnévtár
  12. ↑ Kalaznó Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]