Kang Dzsevon | |||||||||||
Személyes adatok | |||||||||||
Születési dátum | 1965. november 30. (59 éves) | ||||||||||
Születési hely | Pucshon, Dél-Korea | ||||||||||
Állampolgárság | dél-koreai | ||||||||||
Magasság | 183 cm | ||||||||||
Poszt | jobbátlövő, irányító | ||||||||||
Profi klubok1 | |||||||||||
| |||||||||||
Válogatottság | |||||||||||
| |||||||||||
Edzőség | |||||||||||
| |||||||||||
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. * Mérkőzések (gólok száma) |
Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||
|
Kang Dzsevon (Pucshon, 1965. november 30. –) dél-koreai válogatott kézilabdázó, edző. A Nemzetközi Kézilabda-szövetség választása alapján 1989-ben az év férfi kézilabdázója volt.[1]
A dél-koreai válogatott játékosaként az 1988-as szöuli olimpián ezüstérmes volt,[2] kétszer nyert a nemzeti csapattal Ázsia-játékokat.
Visszavonulását követően edző lett, dolgozott többek közt a kínai és a dél-koreai női szövetségi kapitányaként is.[3]
Pályafutását hazájában kezdte, 1990-ben igazolt Európába, a svájci élvonalban szereplő Grasshopper Club Zürich csapatához. Két éven át volt a zürichi klub játékosa, majd a Pfadi Winterthur együttesében kézilabdázott egészen 2002-ben bekövetkezett visszavonulásáig. Összesen nyolc alkalommal nyerte meg csapataival a svájci bajnokságot és hat alkalommal választották meg a liga legjobb játékosának. Egy alkalommal ő volt a bajnokság gólkirálya, összességében pedig a liga történetének második leggólerősebb kézilabdázója, 2247 góllal. 2000 áprilisában a német Bundesligában szereplő THW Kiel Staffan Olsson pótlására szerette volna leigazolni, azonban családi okokra hivatkozva elutasította a szerződésajánlatot.[4] A Bajnokok Ligájában 1997-ben és 1998-ban a negyeddöntőig jutott a Winterthurral. Viszonylagosan alanyos, 183 centiméteres magasságát súlypontemelkedésével, ruganyosságával ellensúlyozta, híres volt erős lövéseiről. 1983-tól 1994ig volt tagja Dél-Korea válogatottjának, 1988-ban olimpiai ezüstérmes volt a hazai rendezésű, szöuli olimpián és két alkalommal nyert aranyérmet az Ázsia-játékokon, egy alkalommal pedig bronzérmet vehetett át. 1984-ben Los Angelesben és 1992-ben Barcelonában is részt vett az ötkarikás játékokon, előbbi eseményen 6., utóbbin pedig 11. lett a dél-koreai csapat. Az 1986-os világbajnokságon 12. helyezést ért el a válogatottal. Utóbbi tornán 67 góllal, a szöuli olimpián pedig 49 góllal lett a torna legeredményesebb játékosa.
A Pfadi Winterthurban játékosedzőként is tevékenykedett. 2001-ben a nemzetközi kupaporondon a harmadik számú kupasorozatnak számító EHF Challenge Cupban döntőbe jutott csapatával, de ott alulmaradtak a jugoszláv Jugovic Kac együttesével szemben. 2002-ben elhagyta Svájcot és Japánban lett edző a nagojai Daido Steel csapatánál.[5][6] 2007-ben a kínai női válogatott szövetségi kapitányának nevezték ki.[7] 2010 novemberében hazájában lett edző miután elvállalta a női válogatott irányítását.[8] Irányításával a válogatott a 2012-es londoni olimpián a negyedik helyen végzett.