Kaparódarazsak

Kaparódarazsak
Sphex sp.
Sphex sp.
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita)
Öregcsalád: Méhalkatúak (Apoidea)
Család: Kaparódarazsak (Sphecidae)
alcsalád, nemzetség, öregnem

lásd a szövegben

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kaparódarazsak témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kaparódarazsak témájú kategóriát.

A kaparódarazsak (Sphecidae) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének a rovarok osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe és a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe tartozó család.

Elterjedésük

[szerkesztés]

A sarkvidék kivételével az északi féltekén megtalálhatók – leginkább a meleg mérsékelt övben. Alpesi faj kevés akad, de a sztyeppeken szép számban előfordulnak. A Földön eddig ismert kaparódarázsfajok száma 8000. Magyarországon 220 fajt mutattak ki.

Megjelenésük

[szerkesztés]

A kaparódarazsak (ásódarazsak, illetve más néven bányászdarazsak) torpajzsának hátsó széle nem éri el a szárnyak tövét. A fajok színezete igen különböző; egyszínűek és változatos módon tarkázottak is előfordulnak; egyesek színezete kifejezetten feltűnő. Nyeles potrohuk és rendkívül hosszú végtagjaik kecsessé, hajlékonnyá teszik megjelenésüket, de egyes fajoknak a többségtől eltérően ülő potroha van. Szőrzetük annyira gyér, hogy csupaszoknak látszanak. Melltájékuk gyengén fejlett. Hátsó lábszárukon a kültakaró tisztogatását segítő sarkantyú nő.

Legfőbb szervezeti sajátosságuk az ásóméhek hasonló berendezéséhez hasonló ásóláb – elülső lábukon szorosan egymáshoz álló tüskékből kialakult, fésűs lapátjuk van; ezekkel lapátolják a homokszemeket, amikor fészküket építik.

A trópusi fajok nagyobb termetűek a palearktikusaknál.

Életmódjuk

[szerkesztés]

Többnyire magányosan élő fajok tartoznak ide. Fészkeik a méhek fészkeinél jóval primitívebbek: a fészek rendszerint egyszerű tölcsér, amelyekbe a darázs időnként visszatér. Egyes fajok sárból építenek fészket. A sárfészket kamrákra osztják, bejáratát sokszor kibélelik és elzárják; némely fajok kődarabokat is cipelnek a fészek bejáratához. Több faj fákba rág hosszú járatokat, és oda fészkel. Megesik, hogy több darázs járata találkozik a fában, és ilyenkor az erősebb kiszorítja a gyengébbet. A Chlorioninae alcsalád tagjai költőkamrákat is építenek, és minden petéjüket külön kamrában helyezik el.

A lárvák húsevők, az imágók virágok nektárját nyalogatják. A felnőtt darazsak vadásznak is rovarokra, illetve hernyókra, de nem azért, hogy megegyék őket, hanem fészkükbe hurcolják a megbénított áldozatokat, hogy a kikelő lárváknak legyen tápláléka. Minden kaparódarázs fajnak megvan a maga kedvenc zsákmányállata, amit rendszerint a pontosan az idegdúcba döfött fullánk mérgével tesz mozgásképtelenné.

Amikor a lárva már eleget evett, jellemzően palack formájú gubót sző maga köré, és többszöri vedléssel ebben alakul át. A kikelt, fiatal darazsak a nyár derekán párzanak.

Alcsaládok, nemzetségek és nemek

[szerkesztés]

† Mendampulicini alcsalád - Antropov, 2000

    • Mendampulex
Barnalábú lopódarázs (Sceliphron curvatum) nőstény
  • Sceliphrini alcsalád - Ashmead, 1899
    • Podiina nemzetség - de Saussure, 1892
      • Dynatus
      • Penepodium
      • Podium
      • Trigonopsis
    • Sceliphrina nemzetség - Ashmead, 1899
      • Chalybion
      • †Hoplisidia
      • Sceliphron
  • Sphecini alcsalád - Latreille, 1802
    • Prionychina nemzetség - Bohart & Menke, 1963
      • Chilosphex
      • Palmodes
      • Prionyx
    • Sphecina nemzetség - Latreille, 1802
      • Isodontia
      • Isodontia - Sphex
    • Stangeellina nemzetség - Bohart & Menke, 1976
      • Stangeella

Ismertebb magyarországi fajok

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]