Kaposszekcső | |||
katolikus és evangélikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Dombóvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Badáczy-Csiba Zsuzsanna (független)[1] | ||
Irányítószám | 7361 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1534 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 95,58 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,62 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 19′ 44″, k. h. 18° 07′ 44″46.328770°N 18.128880°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 44″, k. h. 18° 07′ 44″46.328770°N 18.128880°E | |||
Kaposszekcső weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposszekcső témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kaposszekcső (németül: Segsching) község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.
Dombóvártól 7 kilométerre délre, Sásdtól mintegy 9 kilométerre északra fekszik, a két várost összekötő 611-es főút mentén. Bonyháddal a 6534-es út köti össze, Jágónak-Meződ felé pedig a 6519-es út indul innen. Öt számjegyű országos közútnak számít még a községet érintő utak közül a 65 188-as számú mellékút: ez Kaposszekcső északi határszéle közelében ágazik ki a 611-esből nyugatnak, Dombóvár Szőlőhegy nevű külterületi városrésze felé.
A hazai vasútvonalak közül a (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal és a Dombóvár–Komló-vasútvonal közös szakasza halad át a településen, ahol egy megállási pontjuk van, Kaposszekcső megállóhely; ez utóbbi a településközpont keleti szélén található, a vasút és a 6534-es út keresztezésének északi oldalán.
1975. január 1-jén került át Baranya megyéből Tolna megyébe.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1504 | 1501 | 1512 | 1482 | 1511 | 1508 | 1534 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 7,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,7%, református 2,9%, evangélikus 11,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 11,3% (22% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 4% németnek, 1,5% cigánynak, 0,2% szerbnek, 0,1-0,1% örménynek, románnak, ruszinnak és ukránnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,1% volt római katolikus, 7,9% evangélikus, 2,5% református, 0,1% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 10,1% felekezeten kívüli (35,5% nem válaszolt).[12]