Kaposújlak

Kaposújlak
Somssich-kastély
Somssich-kastély
Kaposújlak címere
Kaposújlak címere		 Kaposújlak zászlaja
Kaposújlak zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterVajda Jenő (független)[1]
JegyzőDr. Mészáros Renáta
Irányítószám7522
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség792 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség81,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 22′ 02″, k. h. 17° 43′ 47″46.367189°N 17.729731°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 02″, k. h. 17° 43′ 47″46.367189°N 17.729731°E
Kaposújlak (Somogy vármegye)
Kaposújlak
Kaposújlak
Pozíció Somogy vármegye térképén
Kaposújlak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposújlak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kaposújlak község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A megyeszékhelytől alig 5 kilométerre található falut a Kapos folyó szeli ketté. Déli részén emelkedik a Zselic, amelynek erősen agyagos földjét erdők és szőlők borítják.

Négy falurészből áll: a legrégebbi az úgynevezett belső falu, a második a község melletti dombon található Szarkavár, mely a nevét feltehetően a korábban itt állt Szarkaberki településről kaphatta. A harmadik rész 1848 után, a negyedik pedig az 1945-ös földosztást követően alakult ki.[3]

A közelmúltban két új utca is nyílt a nyugati részen, ahol modern építésű családi házak és még beépítetlen telkek találhatók. A község a jó infrastruktúrája és központi szerepe révén kitűnő helyet nyújt a vállalkozások számára. A főút két oldalán egymás mellett épülnek a helyieket is foglalkoztató cégek, vállalatok.

A közvetlenül szomszédos települései: észak felől Juta, kelet felől Kaposvár, dél felől Kaposszerdahely, nyugat felől pedig Kaposmérő.

Megközelítése

[szerkesztés]

Központján kelet–nyugati irányban keresztülhalad a 610-es főút, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Az ország távolabbi részei felől a 61-es főúton közelíthető meg a legegyszerűbben, ez viszont a belterületét északról elkerüli.

A hazai vasútvonalak közül a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van a határai között, Kaposújlak megállóhely a központ északi részén helyezkedik el, a 610-es főút vasúti keresztezése mellett; közúti elérését a 66 142-es számú mellékút biztosítja.

Kitűnő adottságainak köszönhetően repülőtérrel is rendelkezik, az északi (jutai) határában.

Története

[szerkesztés]

A község mai területén a késői rézkorból, a bronzkorból és a vaskor kezdeti szakaszából származó leleteket, valamint népvándorláskori településnyomok (lakógödrök) nyomait találták meg.[3]

Kaposújlak (akkor: Újlak) neve először 1276-ban jelent meg a honfoglaló Bő nemzetség birtokai között. Nevének eredetére két magyarázat létezik: vagy a földbirtokos család, az Újlakiak nevéből származik, vagy a ma Kaposvár területén található Ólaki-dűlő lakossága vándorolt át ide, és ezért nevezték el Újlaknak.[3] Az 1536. évi adólajstromban neve Wylak alakban fordult elő. A 15. század közepén Újlaki Lőrinc vára állt a szarkavári dombon, mely a török megszállás alatt elpusztult. Az 1536. évi adólajstromban neve Wylak alakban írva fordult elő. 1598–99-ben Tahy István volt a földesura. Az 1600. évi pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék szerint Csobánc várának tartozéka volt. 1678-ban Jankovics Péter itteni birtokait elzálogosította Matula Péter kapronczai vajdának. 1715-ben 12 háztartást írtak benne össze s ekkor az Igmándy családé, 1726–33-ban Jankovics Istváné volt. 1767-ben báró Pongrácz János özvegye, szül. Jankovics Krisztina, volt az ura. E házasság révén a falu a báró Pongrácz család birtokába került. Az utóbbitól 1824-ben gróf Somssich Pongrácz vette meg.

Portáinak száma a 16. és 17. században 5 és 12 között váltakozott, az 1784 és 1787 közötti népszámlálás során már 257-en éltek Újlakon.[3]

1945-ben 750 hold szántó, rét, legelő és szőlő került kiosztásra. A település 1951-ig a Kaposmérő székhelyű körjegyzőség részét képezte, de ekkor megalakult önálló tanácsa. 1960-ban alakult meg a helyi termelőszövetkezet, ez 1964-ben egyesült a mérőivel. 1966-ban a falu ismét társközség lett. Eltartóképessége az 1950-es években nagy mértékben visszaesett, amikor pedig az 1970-es években megszűnt az iskola, mélypontra jutott. Az 1990-es rendszerváltás során ismét önállóvá vált a település, és gyors fejlődésnek is indult: bevezették a gázt, járdákat és kerékpárutat építettek, az ökumenikus haranglábon kívül pedig felújítottak több közintézményt és a villamosenergia-szolgáltatást is. 2000 után a nyugati faluszélen az addigi mezőgazdasági terület helyén két új utcát nyitva közművesített építési telkeket hoztak létre, amelyek a következő években be is épültek házakkal. 2008-ban épült meg a katolikus templom, 2014-ben pedig kibővítették és felújították a művelődési házat.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dr. Király István (független)[4]
  • 1994–1998: Szántó János (MSZP)[5]
  • 1998–2002: Rózsás Gyula (független)[6]
  • 2002–2006: Rózsás Gyula (független)[7]
  • 2006–2010: Rózsás Gyula (független)[8]
  • 2010–2014: Rózsás Gyula (független)[9]
  • 2014–2019: Csabai Tamás (független)[10]
  • 2019–2024: Csabai Tamás (független)[11]
  • 2024– : Vajda Jenő (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
748
745
737
748
731
729
792
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,5% németnek mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,9%, református 6,5%, evangélikus 0,8%, felekezet nélküli 16,7% (29,7% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 94,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% örménynek, 0,5% németnek, 0,5% cigánynak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,5% volt római katolikus, 7,1% református, 1,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 19,8% felekezeten kívüli (36,7% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Érdekességek

[szerkesztés]
  • A Somssich-kastélyban és környékén forgatták a Szevasz, Vera! című játékfilm jeleneteinek egy részét, a kastély helyi elnevezése, a Szarkavár többször el is hangzik a filmben.

Képek

[szerkesztés]
  • A szarkavári Somssich-kastély
    A szarkavári Somssich-kastély
  • A kastély kápolnája
    A kastély kápolnája

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 8.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c d e Településtörténet. Kaposújlak honlapja. (Hozzáférés: 2018. január 25.)
  4. ↑ Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  6. ↑ Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  7. ↑ Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  8. ↑ Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  9. ↑ Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  10. ↑ Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  11. ↑ Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
  12. ↑ Kaposújlak Helységnévtár
  13. ↑ Kaposújlak Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]