Karinthy Ferenc

Karinthy Ferenc
Karinthy Ferenc utolsó fényképe. (Budapest, 1991. december) Fotó: Kertész Dániel
Karinthy Ferenc utolsó fényképe.
(Budapest, 1991. december)
Fotó: Kertész Dániel
Élete
Született1921. június 2.
Budapest
Elhunyt1992. február 29. (70 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei úti sírkert
Nemzetiségmagyar
SzüleiKarinthy Frigyes
Böhm Aranka
GyermekeiKarinthy Márton
Pályafutása
Első műveDon Juan éjszakája (1943)
Fontosabb műveiBudapesti tavasz (1953: regény, 1955: film)
Epepe (1970)
Napló I-III. (1993)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiBaumgarten-jutalom (1949)
József Attila-díj (1950, 1954, 1974)
Kossuth-díj (1955)
Karinthy-gyűrű (1987)
Karinthy Ferenc aláírása
Karinthy Ferenc aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Karinthy Ferenc témájú médiaállományokat.

Karinthy Ferenc (Budapest, 1921. június 2. – Budapest, 1992. február 29.) Kossuth- és háromszoros József Attila-díjas, valamint Karinthy-gyűrűs magyar író, drámaíró, dramaturg. Karinthy Frigyes fia, Karinthy Márton édesapja.

Életpályája

[szerkesztés]

Édesapja Karinthy Frigyes, édesanyja Böhm Aranka volt. Féltestvére, Karinthy Gábor költő, apja előző házasságából született. Gyermekkorától ráragadt beceneve: Cini.

Elemi iskolai tanulmányait 1927 és 1935 között, a Damjanich utcai német birodalmi iskolában, a Reichsdeutsche Schuléban végezte majd az Eötvös József Gimnázium tanulója volt, ahol érettségi vizsgát tett 1939-ben. 1941–1946 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója, nyelvészetből doktorált. 1947-ben ösztöndíjas volt Franciaországban, Svájcban és Olaszországban. 1949–50-ben a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott. Művei az 1940-es években jelentek meg először. 1951–1953 között a Szabad Nép és a Magyar Nemzet munkatársa, majd 1953–1956 között a budapesti Madách Színház dramaturgja volt. 1957–1960 között Machiavelli és Molière műveit, valamint görög, angol, olasz és német szerzők munkáit fordította.

A negyvenes évek elején az FTC vízilabdacsapatának hátvédje volt, majd 1960-tól 1970-ig az FTC úszó- és vízilabda-szakosztályának elnökeként is tevékenykedett.[1]

1965 és 1975 között dramaturg a Miskolci, a Szegedi valamint a debreceni Csokonai Színházban. 1968–69-ben vendégprofesszorként előadásokat tartott az Amerikai Egyesült Államokban. 1972-től 1976-ig különféle írószövetségek vendége az USA-ban, Ausztráliában, a Szovjetunióban és Kubában. 1978-ban szerepelt a saját életét, utazásait és élményeit feldolgozó apró jelenetekből készült Földünk és vidéke című tévéfilmben.

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 148.[2]

Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírköve (Budapest, Fiumei úti sírkert)
Karinthy Ferenc író Epepe c. kötetének dedikált címlapja 1977 augusztusából
Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírja. Kerepesi temető: 41-1-35. Borsos Miklós alkotása

Művei

[szerkesztés]
  • Don Juan éjszakája. Regény; Hungária, Bp., 1943
  • Szellemidézés; Hungária, Bp., 1946 (1957: dráma)
  • Kentaur. Regény; Új Idők, Bp., 1947
  • Olasz jövevényszavaink; Egyetemi Ny., Bp., 1947 (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai)
  • Párbaj a csatamezőn; Budapest Irodalmi Intézet, Bp., 1948 (Jó könyvek)
  • Pilvax. Karinthy Ferenc színpadi képe; Kultúra, Bp., 1948 (Új magyar könyvtár)
  • Szép élet; Franklin, Bp., 1949
  • Útközben. Írások az épülő országról; Révai, Bp., 1950
  • Kőművesek. Regény; Athenaeum, Bp., 1950
  • Az újságíró és az élet; Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Bp., 1953 (Újságírók szakmai előadásai és vitái a Magyar Újságírók Országos Szövetségében)
  • Budapesti tavasz. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1953 (1955: film)
  • Hazai tudósítások; Szépirodalmi, Bp., 1954
  • Karinthy Ferenc–Thurzó Gábor: Budapesti tavasz. Filmregény; Vörös Csillag Ny., Bp., 1955 (Szabad Hazánkért)
  • 1956: Irodalmi történetek (novellák)
  • 1956: Ezer év (színmű)
  • 1957: Szellemidézés (színmű)
  • 1959: Ferencvárosi szív (sportanekdoták)
  • 1962: Kék-zöld Florida
  • 1964: Téli fürdő
  • 1964: Nyelvelés
  • 1965: Hátország
  • 1965: Ez-az avagy a bicikliző tigris
  • 1966: Víz fölött, víz alatt (összegyűjtött elbeszélések)
  • 1967: Négykezes (drámák)
  • 1969: Hét játék (színművek)
  • 1970: Epepe (regény)
  • 1970: Gellérthegyi álmok (színmű)
  • 1971: Három huszár
  • 1972: Aranyidő (regény)
  • 1972: Ősbemutató (regény)
  • 1972: Pesten és Budán (színművek)
  • 1973: Leányfalu és vidéke
  • 1974: Végtelen szőnyeg (elbeszélés)
  • 1976: Korallzátony (elbeszélés)
  • 1977: Harminchárom (kisregény)
  • 1978: Marich Géza utolsó kalandja (kisregény)
  • 1978: Dialógus
  • 1979: Alvilági napló (elbeszélés)
  • 1980: Mi van a Dunában?
  • Budapesti ősz. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1982
  • X utolsó kalandja; Magvető, Bp., 1982 (Rakéta regénytár)
  • 1983: Dunakanyar / Bösendorfer (két egyfelvonásos)
  • Halállista. Válogatott elbeszélések; Zrínyi, Bp., 1985
  • Óvilág és Újvilág; Szépirodalmi, Bp., 1985
  • Házszentelő. Válogatott novellák és kisregények; vál. Molnár Tibor; Kriterion–Európa, Bukarest–Bp., 1986
  • Zenebona; Szépirodalmi, Bp., 1986
  • Uncle Joe. Számadás a tálentomról; Szépirodalmi, Bp., 1987 (kisregény – nagybátyjáról Karinthy Józsefről)
  • 1988: Leánykereskedő (színművek)
  • Skizofrénia / Man overboard; Magvető, Bp., 1988 (Rakéta regénytár)
  • Vége a világnak; fotó Robert Capa; PLKV, Bp., 1988
  • 1989: Révkalauz (napló + kisregények)
  • Italia mia; Magvető, Bp., 1989
  • 1990: Ezredvég (korábban megjelent művek újabb kiadásai: Budapesti ősz + Italia mia + Uncle Joe + Man overboard + Skizofrénia)
  • Staféta; Magvető, Bp., 1991
  • Napló, 1-3.; sajtó alá rend. Jovánovics Miklós; Littoria, Bp., 1993
    • 1. 1967–1969
    • 2. 1970–1973
    • 3. 1974–1991
  • Levelek Karinthy Ferenchez; vál., szerk., sajtó alá rend. Karinthy Ferencné és Jovánovics Miklós; Littoria, Bp., 1994
  • Zsiga, Marci és más ebadták; Móra, Bp., 1998
  • Baracklekvár és más történetek; utószó Fráter Zoltán; K. u. K., Bp., 2001 (Unikum könyvek)
  • Karinthy Ferenc; vál., szerk., bev., jegyz. Fráter Zoltán; Alexandra, Pécs, 2002 (Kossuth-díjas írók)
  • Magyar történet; K. u. K., Bp., 2003 (Unikum könyvek)
  • Napló, 1974–1991; Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2016 (Nemzeti könyvtár)

Díjak

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Karinthy Ferenc. Tempó Fradi!. (Hozzáférés: 2015. június 18.)
  2. ↑ 2011. június 2-i lekérdezés

Források

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • OSZK gyászjelentések
  • Szalay Károly: Karinthy Ferenc alkotásai és vallomásai tükrében; Szépirodalmi, Bp., 1979 (Arcok és vallomások)

További információk

[szerkesztés]