Karinthy Ferenc (Budapest , 1921 . június 2. – Budapest, 1992 . február 29. ) Kossuth- és háromszoros József Attila-díjas , valamint Karinthy-gyűrűs magyar író, drámaíró, dramaturg. Karinthy Frigyes fia, Karinthy Márton édesapja.
Édesapja Karinthy Frigyes , édesanyja Böhm Aranka volt. Féltestvére, Karinthy Gábor költő, apja előző házasságából született. Gyermekkorától ráragadt beceneve: Cini.
1941–1946 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója, nyelvészetből doktorált. 1947-ben ösztöndíjas volt Franciaországban , Svájcban és Olaszországban . 1949–50-ben a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott. Művei az 1940-es években jelentek meg először. 1951–1953 között a Szabad Nép és a Magyar Nemzet munkatársa, majd 1953–1956 között a budapesti Madách Színház dramaturgja volt. 1957–1960 között Machiavelli és Molière műveit, valamint görög, angol, olasz és német szerzők munkáit fordította.
A negyvenes évek elején az FTC vízilabdacsapatának hátvédje volt, majd 1960-tól 1970-ig az FTC úszó - és vízilabda -szakosztályának elnökeként is tevékenykedett.[1]
1965 és 1975 között dramaturg a Miskolci , a Szegedi valamint a debreceni Csokonai Színházban . 1968–69-ben vendégprofesszorként előadásokat tartott az Amerikai Egyesült Államokban . 1972-től 1976-ig különféle írószövetségek vendége az USA -ban, Ausztráliában, a Szovjetunióban és Kubában. 1978 -ban szerepelt a saját életét, utazásait és élményeit feldolgozó apró jelenetekből készült Földünk és vidéke című tévéfilmben.
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 148 . [2]
Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírköve (Budapest , Fiumei Úti Sírkert )
Karinthy Ferenc író Epepe c. kötetének dedikált címlapja 1977 augusztusából
Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírja. Kerepesi temető: 41-1-35. Borsos Miklós alkotása
Don Juan éjszakája. Regény ; Hungária, Bp., 1943
Szellemidézés ; Hungária, Bp., 1946 (1957: dráma)
Kentaur. Regény ; Új Idők, Bp., 1947
Olasz jövevényszavaink ; Egyetemi Ny., Bp., 1947 (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai )
Párbaj a csatamezőn ; Budapest Irodalmi Intézet, Bp., 1948 (Jó könyvek )
Pilvax. Karinthy Ferenc színpadi képe ; Kultúra, Bp., 1948 (Új magyar könyvtár )
Szép élet ; Franklin, Bp., 1949
Útközben. Írások az épülő országról ; Révai, Bp., 1950
Kőművesek. Regény ; Athenaeum, Bp., 1950
Az újságíró és az élet ; Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Bp., 1953 (Újságírók szakmai előadásai és vitái a Magyar Újságírók Országos Szövetségében )
Budapesti tavasz . Regény ; Szépirodalmi, Bp., 1953 (1955: film)
Hazai tudósítások ; Szépirodalmi, Bp., 1954
Karinthy Ferenc–Thurzó Gábor: Budapesti tavasz. Filmregény ; Vörös Csillag Ny., Bp., 1955 (Szabad Hazánkért )
1956: Irodalmi történetek (novellák)
1956: Ezer év (színmű)
1957: Szellemidézés (színmű)
1959: Ferencvárosi szív (sportanekdoták)
1962: Kék-zöld Florida
1964: Téli fürdő
1964: Nyelvelés
1965: Hátország
1965: Ez-az avagy a bicikliző tigris
1966: Víz fölött, víz alatt (összegyűjtött elbeszélések)
1967: Négykezes (drámák)
1969: Hét játék (színművek)
1970: Epepe (regény)
1970: Gellérthegyi álmok (színmű)
1971: Három huszár
1972: Aranyidő (regény)
1972: Ősbemutató (regény)
1972: Pesten és Budán (színművek)
1973: Leányfalu és vidéke
1974: Végtelen szőnyeg (elbeszélés)
1976: Korallzátony (elbeszélés)
1977: Harminchárom (kisregény)
1978: Marich Géza utolsó kalandja (kisregény)
1978: Dialógus
1979: Alvilági napló (elbeszélés)
1980: Mi van a Dunában?
Budapesti ősz. Regény ; Szépirodalmi, Bp., 1982
X utolsó kalandja ; Magvető, Bp., 1982 (Rakéta regénytár )
1983: Dunakanyar
Halállista. Válogatott elbeszélések ; Zrínyi, Bp., 1985
Óvilág és Újvilág ; Szépirodalmi, Bp., 1985
Házszentelő. Válogatott novellák és kisregények ; vál. Molnár Tibor; Kriterion–Európa, Bukarest–Bp., 1986
Zenebona ; Szépirodalmi, Bp., 1986
Uncle Joe. Számadás a tálentomról ; Szépirodalmi, Bp., 1987 (kisregény – nagybátyjáról Karinthy Józsefről)
1988: Leánykereskedő (színművek)
Skizofrénia / Man overboard ; Magvető, Bp., 1988 (Rakéta regénytár )
Vége a világnak ; fotó Robert Capa ; PLKV, Bp., 1988
1989: Révkalauz (napló + kisregények)
Italia mia ; Magvető, Bp., 1989
1990: Ezredvég (korábban megjelent művek újabb kiadásai: Budapesti ősz + Italia mia + Uncle Joe + Man overboard + Skizofrénia)
Staféta ; Magvető, Bp., 1991
Napló, 1-3. ; sajtó alá rend. Jovánovics Miklós; Littoria, Bp., 1993
1. 1967–1969
2. 1970–1973
3. 1974–1991
Levelek Karinthy Ferenchez ; vál., szerk., sajtó alá rend. Karinthy Ferencné és Jovánovics Miklós; Littoria, Bp., 1994
Zsiga, Marci és más ebadták ; Móra, Bp., 1998
Baracklekvár és más történetek ; utószó Fráter Zoltán; K. u. K., Bp., 2001 (Unikum könyvek)
Karinthy Ferenc ; vál., szerk., bev., jegyz. Fráter Zoltán; Alexandra, Pécs, 2002 (Kossuth-díjas írók)
Magyar történet ; K. u. K., Bp., 2003 (Unikum könyvek)
Napló, 1974–1991 ; Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2016 (Nemzeti könyvtár)
↑ Karinthy Ferenc . Tempó Fradi!. (Hozzáférés: 2015. június 18.)
↑ 2011. június 2-i lekérdezés
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
OSZK gyászjelentések
Szalay Károly: Karinthy Ferenc alkotásai és vallomásai tükrében ; Szépirodalmi, Bp., 1979 (Arcok és vallomások)
zárójelben a taggá válás éve
1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek 2000-es évek 2010-es évek 2020-as évek