Katablepharidaceae

Katablepharidaceae
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Csoport: Cam
Törzs: Cryptista
Főosztály: Leucocrypta
Osztály: Leucocryptea
Rend: Katablepharidales
Család: Katablepharidaceae
Vørs 1992
Nemzetségek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Katablepharidaceae témájú rendszertani információt.

A Katablepharidaceae (a görög κατα, le és a βλεφαρις, szempilla szavakból) a Cryptophyta heterotróf ostorosokból álló közeli rokon csoportja. Először Heinrich Leonhards Skuja írta le 1939-ben, és a Kathablepharis nemzetségről kapta nevét. E nemzetség nevét a botanikai nevezéktanban Katablepharisra javították, de a zoológiaiban az eredeti írásmód maradt fenn. Tagjai két elülső ostorral, egy eukarióták bekebelezésére szolgáló elülső sejtszájjal és a sejtmembránt fedő héjjal rendelkező egysejtűek. Ejektoszómáik vannak, mitokondriális cristái csőszerűek.

Leírás

[szerkesztés]

Morfológia

[szerkesztés]

Ostoros egysejtűek, melyek két szubapikálisan vagy mediálisan a sejtben eredő szőrtelen ostorral szabadon úsznak. Mindkét ostor elöl van (anterior), vagy csak egyikük van elöl, a másik hátul követi. Sejtmembránjukat két lamellákkal rendelkező rétegből álló héj vastagítja, mely az ostorokat is fedi. Sejtmagjuk középen, Golgi-készülékük elöl, emésztő űröcskéjük hátul van. Mitokondriális cristáik csőszerűek. A kinetoszómák közelében különböző méretű extruszómák (ejektoszómák) vannak egy feltekert szalaggal (tekercs), szemben a Cryptophytával, ahol 2 tekercsből állnak.[1][2]

Táplálkozás

[szerkesztés]

Más eukarióták longitudinális mikrotubulusokkal támasztott sejtszájon való bevitelével táplálkoznak,[2] ezzel egy faja, a Kathablepharis hyalurus nem rendelkezik.[3] A Hatena arenicola életciklusa egyedi: Nephroselmis-algákat eszik, időlegesen megtartja, felnagyítja és fotoszintézisre használja kloroplasztiszait, lehetővé téve szaporodását. Ez a kleptoplasztia.[4]

Rendszertan

[szerkesztés]

Taxonómiatörténet

[szerkesztés]

Heinrich Leonhards Skuja, botanikus 1939-ben a Kathablepharidaceae családot a két távolodó ostorral és longitudinális üreggel rendelkező színtelen ostorosok besorolására használta.[5] Ide 4 nemzetséget (Kathablepharis, Leucocryptos, Cryptaulax és Phyllomytus) sorolt.[6] Tagjait a Cryptophyta közeli rokonainak tekintette, és fénymikroszkóppal látható morfológiai jellemzők alapján a Cryptophyceae osztályba sorolta.[7]

1992-ben Naja Vørs, protozoológus létrehozta a Kathablepharidea nevet a zoológiai nevezéktanban, a botanikait Katablepharidaceae alakra javította ki,[* 1] ez csak 3 nemzetségből (Katablepharis, Leucocryptos és Platychilomonas).[6] Azonban e családot nem rendelte magasabb taxonhoz, helyette incertae sedisként írta le, kivéve a Cryptophyceaeből.[10]

Vørs osztályozásának egy alternatíváját Thomas Cavalier-Smith javasolta 1993-ban. A K. ovalis megfigyelése alapján a Katablepharidaceaet az Opalozoa törzsbe sorolta tubuláris mitokondriális cristái és a Cryptophytára jellemző ejektoszómák hiánya miatt. Létrehozta a Cyathobodonea osztályt, a Katablepharist és a Leucocryptost új rendbe (Kathablepharida) helyezte, melyet 2 elülső ostor, egy felszíni héj, a sejtgarat hiánya és a 4 mikrotubulussáv által támasztott elülső sejtszáj határozott meg.[11][12] E törzs polifiletikus volt, 1997-ben a Katablepharidát így a Neomonada törzsbe helyezte át, mely szintén nem volt monofiletikus. Később a Telonemea csoportot tartalmazó Isomita altörzsbe helyezte át.[13] Mivel mindez egy faj, a K. ovalis megfigyelésén alapult, nem tekintették érvényesnek.[10]

1999-ben Brec Clay és Paul Kugrens a Katablepharidaceae rendszertanát elemezve cáfolta Cavalier-Smith besorolását, helyette Vørs családját fogadták el, a zoológiai írásmódot Kathablepharididaere módosították, a diagnózist úgy módosították, hogy csak a Katablepharis és a Leucocryptos legyen a tagja, és a magasabb szintű besorolást a valós helyzetük molekuláris filogenetikai meghatározásáig elhalasztották.[1]

Végül elektronmikroszkóppal végzett és molekuláris kutatások alapján kiderült, hogy a Katablepharida a Cryptophyta rokona. 2004-ben Cavalier-Smith mindkét csoportot a Cryptista altörzseként sorolta be. Előbbinél új osztályt (Leucocryptea) és altörzset (Leucocrypta) hozott létre a Leucocryptos nemzetség után.[14] 2005-ben Noriko Okamoto és Isao Inouye a két csoport molekuláris és morfológiai különbséget elegendőnek tartotta a két önálló törzskénti besoroláshoz. Ezenkívül a két csoport divisióként (a phylum botanikai megfelelője) megfelel a széles körben elfogadott rendszerrel, ahol a Cryptophyta törzs. Mindkét nevezéktannak megfelelő magasabb taxonokat javasoltak: phylum Kathablepharida, classis Kathablepharidaceae és ordo Kathablepharidida a zoológiai, illetve divisio Katablepharidophyta, classis Katablepharidophyceae és ordo Katablepharidales a botanikai nevezéktannak megfelelően.[15][* 1] Később 2 új Katablepharida-nemzetséget írtak le: a Hatenát 2006-ban,[16] a Roombiát 2009-ben.[17]

Saját besorolásának megfelelően Cavalier-Smith mindkét csoportot a Cryptista törzs tagjának tekintett. 2015-ben a Leucocryptát főosztállyá tette a Rollomonadia (Cryptophyta) altörzsben a Cryptomonada mellett, és a törzshöz adta a Palpitia és Corbihelia altörzseket.[18] 2024-ben általában a Cryptista vagy a Cryptophyta tagjának tekintik a Cryptomonada mellett.[2][19]

Besorolás

[szerkesztés]

5 elfogadott nemzetsége van:[2]

Evolúció

[szerkesztés]


Tsar

Sar



Telonemia*



Haptista

Centroplasthelida*



Haptophyta*





Archaeplastida


Viridiplantae (zöldmoszatok és embriós növények)



Glaucophyta






Rhodophyta



Rhodelphidia




Picozoa*




Cryptista

Palpitomonas*




Cryptomonada*



Katablepharida*






A Katablepharida és közeli rokonai kapcsolatai.[20][21] A Hacrobia tagjai csillaggal jelölve.

Az ismert tagok mellett számos édes- és tengervízi környezeti DNS-szekvencia ismert, melyek további, nem szaporított vagy formálisan leírt tagokra utalhatnak. Molekuláris filogenetikai elemzések alapján a fagotróf Goniomonadea és a fotoszintetikus Cryptophyta Cryptomonada csoportjának testvércsoportja. Eleinte a két csoportot a Hacrobiába helyezték, mely tartalmazta mellettük a Haptophytina, a Centroplasthelida, a Biliphyta és a Telonemida csoportokat is.[17][22] Később azonban ezt cáfolták. Helyette a Haptophyta és a Centroplasthelida a Haptista, a Cryptomonada és a Katablepharida a Cryptista tagja a Palpitomonasszal.[2] A Haptista a Tsar klád közelebbi rokona, mely a Telonemiát tartalmazza, míg a Cryptista az Archaeplastida közelebbi rokona, benne a vörösmoszatokkal, a zöldmoszatokkal, a növényekkel, a Glaucophytával és a Biliphytával.[23][20][21]

A csoporton belül a Roombia a legkorábban elágazó ismert nemzetség, melyet a Hatena követ. Ez a többi nemzetségek közül a Leucocryptos és a Katablepharis testvércsoportja. Az ötödik nemzetség, a Platychilomonas nincs jelen a filogenetikai elemzésekben molekulárisadat-hiány miatt.[24]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. a b c Az Algák, Gombák és Növények Nevezéktanának Nemzetközi Kódexe (ICN) szerint a Kathablepharis írásmód hibás, és Katablepharisra módosult, de a Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe (ICZN) az eredeti írásmódot tartotta meg.[8] Az írásmódkülönbség a nemzetségéből levezetett nevű magasabb taxonokat is érinti: az ICBN alapján a család neve Katablepharidaceae, a rendé Katablepharidales, az osztályé Katablepharidophyceae, a törzsé Katablepharidophyta, az ICZN szerint a családé Kathablepharididae, a rendé Kathablepharidida, az osztályé Kathablepharidea, a törzsé Kathablepharida.[9]

Hivatkozások

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Katablepharid című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Adl, Sina M. (2019. november 4.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. Journal of Eukaryotic Microbiology 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/JEU.12691. PMID 30257078. PMC 6492006. 
  • Burki, Fabien (2012. november 4.). „The evolutionary history of haptophytes and cryptophytes: phylogenomic evidence for separate origins”. Proceedings of the Royal Society of London B: Biological Sciences 279 (1736), 2246–2254. o. DOI:10.1098/rspb.2011.2301. PMID 22298847. PMC 3321700. 
  • Cavalier-Smith, Thomas (1993. november 4.). „The Protozoan Phylum Opalozoa”. Journal of Eukaryotic Microbiology 40 (5), 609–615. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.1993.tb06117.x. 
  • Cavalier-Smith, Thomas (1993). „Kingdom Protozoa and Its 18 Phyla”. Microbiological Reviews 57 (4), 953–994. o. DOI:10.1128/mr.57.4.953-994.1993. PMID 8302218. PMC 372943. 
  • Cavalier-Smith, Thomas (1997. november 4.). „Amoeboflagellates and Mitochondrial Cristae in Eukaryote Evolution: Megasystematics of the New Protozoan Subkingdoms Eozoa and Neozoa”. Archiv für Protistenkunde 147 (3–4), 237–258. o. DOI:10.1016/S0003-9365(97)80051-6. 
  • Cavalier-Smith, Thomas. Chromalveolate Diversity and Cell Megaevolution: Interplay of Membranes, Genomes and Cytoskeleton, Organelles, Genomes and Eukaryote Phylogeny: An Evolutionary Synthesis in the Age of Genomics, Systematics Association special volume 68. CRC Press, 86–126. o. (2004). ISBN 0-415-29904-7 
  • Cavalier-Smith (2015). „Multiple origins of Heliozoa from flagellate ancestors: New cryptist subphylum Corbihelia, superclass Corbistoma, and monophyly of Haptista, Cryptista, Hacrobia and Chromista”. Molecular Phylogenetics and Evolution 93, 331–362. o. DOI:10.1016/j.ympev.2015.07.004. PMID 26234272. 
  • Clay, Brec (1999. november 4.). „Systematics of the Enigmatic Kathablepharids, Including EM Characterization of the Type Species, Kathablepharis phoenikoston, and New Observations on K. remigera comb. nov.”. Protist 150 (1), 43–59. o. DOI:10.1016/S1434-4610(99)70008-8. PMID 10724518. 
  • Guiry, Michael D. (2024. november 4.). „How many species of algae are there? A reprise. Four kingdoms, 14 phyla, 63 classes and still growing”. Journal of Phycology 60 (2), 214–228. o. DOI:10.1111/jpy.13431. 
  • Irisarri, Iker (2022. november 4.). „Phylogenomic insights into the origin of primary plastids”. Systematic Biology 71 (1), 105–120. o. DOI:10.1093/sysbio/syab036. PMID 33988690. 
  • Kim, Eunsoo (2008. november 4.). „EEF2 analysis challenges the monophyly of Archaeplastida and Chromalveolata”. PLOS ONE 3 (7), e2621. o. DOI:10.1371/journal.pone.0002621. PMID 18612431. PMC 2440802. 
  • Kim, Eunsoo (2012. november 4.). „Ultrastructure and Molecular Phylogeny of the Cryptomonad Goniomonas avonlea sp. nov.”. Protist 164 (2), 160–182. o. DOI:10.1016/j.protis.2012.10.002. 
  • Nomura, Mami (2020. november 4.). „Fine Structure Observation of Feeding Behavior, Nephroselmis spp.-derived Chloroplast Enlargement, and Mitotic Processes in the Katablepharid Hatena arenicola”. Protist 171 (2), 125714. o. DOI:10.1016/j.protis.2020.125714. 
  • Okamoto, Noriko (2005. november 4.). „The Katablepharids are a Distant Sister Group of the Cryptophyta: A Proposal for Katablepharidophyta Divisio Nova/Kathablepharida Phylum Novum Based on SSU rDNA and Beta-Tubulin Phylogeny”. Protist 156 (2), 163–179. o. DOI:10.1016/j.protis.2004.12.003. PMID 16171184. 
  • Okamoto, Noriko (2006. november 4.). „Hatena arenicola gen. et sp. nov., a Katablepharid Undergoing Probable Plastid Acquisition”. Protist 157 (4), 401–419. o. DOI:10.1016/j.protis.2006.05.011. PMID 16891155. 
  • Okamoto, Noriko (2009). „Molecular Phylogeny and Description of the Novel Katablepharid Roombia truncata gen. et sp. nov., and Establishment of the Hacrobia Taxon nov.”. PLOS ONE 4 (9), e7080. o. DOI:10.1371/journal.pone.0007080. PMID 19759916. PMC 2741603. 
  • Reeb, Valérie C. (2009. november 4.). „Interrelationships of chromalveolates within a broadly sampled tree of photosynthetic protists”. Molecular Phylogenetics and Evolution 53 (1), 202–211. o. DOI:10.1016/j.ympev.2009.04.012. PMID 19398025. 
  • Skuja, Heinrich-Leonhard (1939. november 4.). „Beitrag zur Algenflora Lettlands II” (german nyelven). Acta Horti Botanici Universitatis Latviensis 11/12, 41–168. o. 
  • Vørs, Naja (1992. november 4.). „Ultrastructure and autecology of the marine, heterotrophic flagellate Leucocryptos marina (Braarud) Butcher 1967 (Katablepharidaceae/Kathablepharidae), with a discussion of the genera Leucocryptos and Katablepharis/Kathablepharis”. European Journal of Protistology 28 (4), 369–389. o. DOI:10.1016/S0932-4739(11)80001-5. PMID 23195337. 

További információk

[szerkesztés]