Katzelsdorf

Katzelsdorf
Katzelsdorf címere
Katzelsdorf címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásBécsújhelyvidéki járás
Irányítószám2700, 2801
Körzethívószám02622
Forgalmi rendszámWB
Népesség
Teljes népesség3257 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság273 m
Terület16,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 46′ 44″, k. h. 16° 16′ 25″47.778889°N 16.273611°EKoordináták: é. sz. 47° 46′ 44″, k. h. 16° 16′ 25″47.778889°N 16.273611°E
Katzelsdorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Katzelsdorf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Katzelsdorf osztrák község Alsó-Ausztria Bécsújhelyvidéki járásában. 2020 januárjában 3210 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Katzelsdorf a Bécsújhelyvidéki járásban
A katzelsdorfi kastély
Az eichbüchli vár
A Szt. Radegund-templom és a redemptorista kolostor

Katzelsdorf a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik a Rozália-hegység és a Bucklige Welt dombságai, valamint a Steinfeld-síkság között, a Lajta folyó mentén. Területének 47,2%-a erdő, 33,9% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat két településrészt és falut egyesít: Eichbüchl (146 lakos 2020-ban) és Katzelsdorf (3064 lakos).

A környező önkormányzatok: délnyugatra Lanzenkirchen, északnyugatra Bécsújhely, északra Lajtaszentmiklós, keletre Pecsenyéd, délkeletre Rétfalu (utóbbi három Burgenlandban).

Története

[szerkesztés]

A Lajta közelében a régészek egy vaskori nekropoliszt, egy halomsírcsoportot tártak fel. Közülük egy a prekelta hallstatti kultúrához, kettő (közülük az egyik egy karddal és lándzsával felfegyverzett férfi, akinek koponyáján háromszori trepanáció látszik) a későbbi La Tène-kultúrához köthető, öt pedig a korai római korból való. Ezen kívül több római kori síremlék, urnasír is található a környéken.

Katzelsdorfot először 1183-ban említik, neve feltehetően a Chazilo vagy Chezilin személynévből ered. A katzelsdorfi vár a 12. században épült. A 17. században akkori tulajdonosa, Wolf Mathias von Königsberg kastéllyá építette át, ekkor nyerte el mai külsejét. Az eichbühli vár a 14. században épült. 1945-ben Karl Renner itt kiáltotta ki először a köztársaságot. A 15. században a ferencesek alapították a katzelsdorfi kolostort, amely 1857-ben a redemptorista rendhez került, akik iskolát rendeztek be az épületben.

A települést a századok során többször kifosztották. 1463-ban Jörg von Vöttau zsoldosvezér, 1487-ben a magyarok, 1532-ben és 1683-ban pedig a törökök.

1848-ban felszámolták a feudális birtokrendszert és megalakult Katzelsdorf községi önkormányzata. 1888-ban hozzácsatolták Eichbüchlt. A második világháború során a katzelsdorfi kastélynál rendezték be a keleti front központi lókórházát. A Birodalmi munkaszolgálat is alapított egy munkatábort a redemptorista kolostor közelében. A szomszédos Bécsújhely bombázásakor a községre is dobtak bombákat a szövetségesek.

1971-ben Edwin Lipburger művész egy gömb alakú házban kikiáltotta a Kugelmugel köztársaságot. Lipburgert letartóztatták és 10 hét börtönre ítélték. A gömbház ma a bécsi Práterben látható.

Lakosság

[szerkesztés]

A katzelsdorfi önkormányzat területén 2020 januárjában 3210 fő élt. A lakosságszám 1951 óta intenzíven gyarapszik, azóta közel háromszorosára nőtt. 2018-ban az ittlakók 95,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2% a régi (2004 előtti), 2,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 78,9%-a római katolikusnak, 4,7% evangélikusnak, 12,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 24 magyar élt a községben.

A népesség változása:

2016
3 244
2018
3 257

Látnivalók

[szerkesztés]
A Szt. Lőrinc-templom
  • a katzelsdorfi kastély
  • az eichbühli vár
  • a Szt. Radegund-plébániatemplom
  • a Szt. Lőrinc-templom
  • a volt redemptorista kolostor és kollégium
  • az ólomkatona-múzeum

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás 

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Katzelsdorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.