Kaufmann Izidor | |
Született | 1853. március 22. Arad |
Elhunyt | 1921. november 16. (68 évesen) Bécs |
Állampolgársága | osztrák |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Kaufmann Philipp |
Foglalkozása | festő |
Iskolái | Bécsi Képzőművészeti Akadémia |
Sírhelye | Régi zsidó temető[1] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaufmann Izidor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kaufmann Izidor (héberül: איזידור קאופמן; Arad, 1853. március 22. – Bécs, 1921. november 16.) zsidó származású magyar festő.
Kaufmann Izidor édesapja egy Aradon állomásozó honvédkapitány volt, aki fiát kereskedőnek szánta. A gyermeknek azonban igen korán megmutatkozott a képzőművészeti tehetsége, így aztán tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában folytatta. Később a bécsi akadémián is megfordult. Eleinte történeti kompozíciókat (Cicero halála), később bécsi életképeket festett, amelyekkel sikert aratott. Ezután fordult a rá jellemző témához: a zsidó népélethez. Sok éven keresztül, különösen a nyári hónapokban beutazta Kelet-Galícia, Orosz-Lengyelország, Morvaország, a magyar felvidék szegény zsidók lakta apró helyeit, hogy képeihez motívumokat keressen. 1888-tól képeit rendszeresen állította ki a bécsi Künstlerhaus. 1891-ben aranyérmet nyert. Időnként a budapesti Műcsarnokban is kiállított. Festményeit a bécsi Kunsthistorisches Museum és a budapesti Szépművészeti Múzeum is őrzi. Fia, Philipp szintén festő lett.