Kautzen | |||
A Szt. Jakab-plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Waidhofen an der Thaya-i járás | ||
Irányítószám | 3851 | ||
Körzethívószám | 02864 | ||
Forgalmi rendszám | WT | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1119 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 525 m | ||
Terület | 35,38 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 55′, k. h. 15° 14′48.916667°N 15.233333°EKoordináták: é. sz. 48° 55′, k. h. 15° 14′48.916667°N 15.233333°E | |||
Kautzen weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kautzen témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kautzen osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Waidhofen an der Thaya-i járásában. 2018 januárjában 1119 lakosa volt.
Kautzen Alsó-Ausztria Erdőnegyedének (Waldviertel) északi részén fekszik, a cseh határ mellett, a Kautzenbach folyó mentén. Jelentősebb állóvizei a Taxenwehr és a Gerhartser Teich. Területének 35,4%-át erdő borítja. Kleintaxenben határátkelő működik. Az önkormányzat 9 településrészt és falut egyesít: Engelbrechts (90 lakos 2018-ban), Großtaxen (87), Kautzen (589), Kleingerharts (35), Kleintaxen (64), Pleßberg (131), Reinberg-Dobersberg (31), Tiefenbach (53) és Triglas (39). A kataszteri közösségek Engelbrechts, Groß-Taxen, Illmau, Kautzen, Kleingerharts, Klein-Taxen, Pleßberg, Reinberg-Dobersberg, Tiefenbach és Triglas.[2]
A környező önkormányzatok: keletre Dobersberg, délre Gastern, nyugatra Eggern, északra Staré Město pod Landštejnem (Csehország).
Kautzent először 1212-ben említik. A középkorban az illmaui uradalom központja volt. 1520-ban és 1675-ben már vásárjoggal bíró mezővárosként hivatkoznak rá. A 17. század végén üveg- és papírmanufaktúrák létesültek; a régi papírmalom ma is látható. A 18. század második felétől a textiltermelés vált a helyi ipar fő tevékenységévé. Az Illmau-kastélyban az első világháború alatt hadifoglyokat tartottak elzárva.
A kautzeni önkormányzat területén 2018 januárjában 1119 fő élt. A lakosságszám 1880-ban érte el csúcspontját 2825 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2016-ban a helybeliek 94,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,5% a régi (2004 előtti), 2,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,5% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 94,7%-a római katolikusnak, 3,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.