Kenézlő

Kenézlő
Kenézlő címere
Kenézlő címere		 Kenézlő zászlaja
Kenézlő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSárospataki
Jogállásközség
PolgármesterHorváth Ferenc (független)[1]
Irányítószám3955
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség949 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség49,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,96 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 11′ 53″, k. h. 21° 31′ 46″48.198161°N 21.529481°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 53″, k. h. 21° 31′ 46″48.198161°N 21.529481°E
Kenézlő (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Kenézlő
Kenézlő
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Kenézlő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kenézlő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kenézlő község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Közigazgatási területe szinte teljes egészében a Tisza és a Bodrog folyók által közrefogott kis tájegységben, a Bodrogközben helyezkedik el, de egy csekély, kevesebb, mint 20 hektárnyi terület hozzá tartozik a Tisza bal parti oldalán is.

A környező települések közül Viss 3, Zalkod pedig 6 kilométerre található; a Tisza túlparti oldalán a legközelebbi községek Szabolcs, Balsa és Gávavencsellő (légvonalban egyaránt 7~9 kilométerre). A két legközelebbi város Sárospatak és Tokaj, mindkettő nagyjából 20-20 kilométer távolságban fekszik. A megyeszékhely Miskolctól közúton mintegy 70 kilométerre keletre esik.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton a község Olaszliszka-Viss felől a 3802-es, Sárospatak és a balsai kompátkelő felől a 3803-as, Györgytarló felől a 3811-es őton közelíthető meg, a zsáktelepülésnek tekinthető Zalkoddal pedig a 38 114-es számú mellékút köti össze.

Korábban kisvasúton is meg lehetett közelíteni, mivel elhaladt a határában a Bodrogközi Gazdasági Vasút, melynek állomása is volt a településen – sőt Kenézlőtől nem messze épült meg az ország egyetlen kisvasúti Tisza-hídja, a Balsai Tisza-híd is, mely a Bodrogközi és a Nyírvidéki Kisvasút összekötésére létesült. A híd azonban 1944-ben a második világháború martalékává vált, s azóta sem épült újjá, emiatt pedig a Bodrogközi (későbbi nevén Hegyközi) Kisvasút is annyira elsorvadt, hogy 1980 táján a teljes felszámolása mellett döntöttek.

Története

[szerkesztés]

A település a honfoglalás korában jött létre, a honfoglalás kori leletek ma Nyíregyházán tekinthetőek meg a Jósa András Múzeumban. A falut elsőként 1239-ben említik Keleznei néven.

1410-ben a település vámhely, vízi és szárazföldi vámja is van. Nevét ekkor Felkenézlő néven írják.

A 15. század közepéig több birtokosa is volt a településnek: Upor, Ujfalusy, és az Óbégányi családoknak volt itt birtoka. A település ekkor Zemplén vármegyéhez tartozott.

A 15. század végén még a Buttkay, Márky, Ráskay családot is birtokosai között találjuk.

A 16. század elején nevét már Kenézlőnek írták, ekkor a Farkas család volt a falu birtokosa.

1889-ben a faluban nagy tűzvész pusztított, melyben Kenézlő majdnem teljesen leégett.

Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai felső járásához tartozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Hunyadi Tibor (független)[3]
  • 1994–1998: Hunyadi Tibor (független)[4]
  • 1998–2002: Hunyadi Tibor (Zempléni Településszövetség)[5]
  • 2002–2006: Hunyadi Tibor (Zempléni Településszövetség)[6]
  • 2006–2010: Hunyadi Tibor (független)[7]
  • 2010–2014: Hunyadi Tibor (független)[8]
  • 2014–2019: Hunyadi Tibor (független)[9]
  • 2019–2024: Horváth Ferenc (független)[10]
  • 2024– : Horváth Ferenc (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1281
1216
1169
1012
1012
999
949
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 8,1% cigánynak mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,5%, református 14,4%, görögkatolikus 17,7%, felekezeten kívüli 5,3% (18,1% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 6% cigánynak, 0,6% románnak, 0,3% németnek, 0,1% ruszinnak, 0,1% szlováknak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,5% volt római katolikus, 12,6% református, 14,4% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 5,9% felekezeten kívüli (38,1% nem válaszolt).[13]

Látnivalók

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kenézlő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 9.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Kenézlő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Kenézlő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  5. ↑ Kenézlő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  6. ↑ Kenézlő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. ↑ Kenézlő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. ↑ Kenézlő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. ↑ Kenézlő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  10. ↑ Kenézlő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. ↑ Kenézlő Helységnévtár
  13. ↑ Kenézlő Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]