Kerékteleki | |||
Kerékteleki, Hunkár-kastély légi felvételen | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
Járás | Kisbéri | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Hajdók Levente László (független)[1] | ||
Irányítószám | 2882 | ||
Körzethívószám | 34 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 633 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 23,46 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 29,45 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 30′ 59″, k. h. 17° 56′ 20″47.516350°N 17.938919°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 59″, k. h. 17° 56′ 20″47.516350°N 17.938919°E | |||
Kerékteleki weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerékteleki témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kerékteleki község Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járásban.
A Kisalföld délkeleti részén, Kisbértől 9, Mezőörstől 10, legközelebbi szomszédjától, Bársonyostól pedig 3,5 kilométer távolságra található. Közigazgatási területén áthalad a Székesfehérvártól Győrig vezető 81-es főút is, de lakott részein csak a 8221-es út vezet végig.
Keréktelekit 1237-ben említik először az oklevelekben, Keregj alakban.
A nevében szereplő "telek" valószínűleg az elpusztult, üres "telek"-ké vált helyre utal.
1453-ban Kerekes Pál tatai várkapitány kapja királyi adományként Hunyadi Mátyás király-tól.
Később a törökök martalékává vált.
A 16-17. században a település lakatlanul állt, s a korabeli források csak 1739-ben említik újból.
Újratelepülése a Rákóczi-szabadságharc utáni időkre tehető, mivel a 18. század végére már 640 lakosát jegyezték fel.
Az 1945 előtti években határának nagyobbik része a Kisbéri ménesbirtok-hoz tartozott.
Keréktelekit 1950-ben csatolták Veszprém vármegyétől Komárom megyéhez.
A település lakossága főként mezőgazdaságból él.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 689 | 682 | 689 | 676 | 646 | 614 | 633 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 0,6% németnek mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,4%, református 6,1%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 8% (26,1% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 84,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 0,6% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,2-0,2% szerbnek, görögnek, románnak és ruszinnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,1% volt római katolikus, 4,3% református, 1,9% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 12,2% felekezeten kívüli (44,7% nem válaszolt).[12]