Kerekharaszt | |
Római katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Magyarország |
Vármegye | Heves |
Járás | Hatvani |
Jogállás | község |
Polgármester | Szabó Ádám (Fidesz-KDNP)[1] |
Irányítószám | 3009 |
Körzethívószám | 37 |
Népesség | |
Teljes népesség | 932 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 66,09 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 14,36 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 39′ 43″, k. h. 19° 37′ 30″47.661944°N 19.625000°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 43″, k. h. 19° 37′ 30″47.661944°N 19.625000°E | |
Kerekharaszt weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerekharaszt témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kerekharaszt község Heves vármegyében, a Hatvani járásban.
A vármegye nyugati részén fekszik, közvetlenül Pest vármegye határa mellett. A közvetlenül határos települések: észak felől Heréd, északkelet felől Nagygombos (Hatvan része), kelet felől Hatvan, dél felől Tura, délnyugat felől Galgahévíz, nyugat felől pedig Kartal. Aszódtól mintegy 10 km-re fekszik.
Két legfontosabb megközelítési útvonala az M3-as autópálya és a 3-as főút: a sztráda a belterületének északi széle mellett halad el (ahol pihenőhelye és egyben a 2134-es úttal csomópontja is van), a 3-as főút pedig a lakott terület déli széle mellett halad végig. Külterületeit érinti még a Verseg és Hatvan között húzódó 2111-es út is.
Kerekharaszt 1947-ig nem volt önálló község. Eredetileg a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Aszódi járásához tartozó Verseg része volt. Az 1950-es megyerendezés során átsorolták Heves megyéhez, ott a Hatvani járáshoz, majd 1969-ben Hatvanhoz csatolták. A köztársasági elnök 2005-ben hozott határozata alapján 2006. október 1-jétől ismét önálló község. 2012-ig a Hatvani kistérség települése volt, majd a járásrendszer újbóli bevezetése óta a Hatvani járás települése.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 969 | 980 | 958 | 1005 | 940 | 973 | 932 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,4% románnak mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).[7] A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,2%, református 4,6%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 13,3% (20,4% nem nyilatkozott).[7]
2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,1-0,1% szlováknak és görögnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,1% volt római katolikus, 4% református, 1% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 1,9% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 11,9% felekezeten kívüli (44,1% nem válaszolt).[8]
Verseg | Heréd | Lőrinci |
Kartal | Hatvan | |
Tura | Tura | Boldog |