Keretantenna

A keretantenna egy csökkentett méretű sugárzó. Csökkentett méretéből adódóan kis hatásfokú antenna, leginkább vevőantennaként használják. Régen csöves rádiók dobozának belső oldalán képeztek ki több menetes tekercset, így tették alkalmassá a készüléket, hogy az erősebben vehető közeli rádióállomások jelét külső antennna nélkül is venni lehessen.

A keretantenna napjainkban sem vesztette el jelentőségét, több területen is használják vevőantennaként:

mivel enyhe irányhatással rendelkezik hosszabb hullámokon is, használják iránymérésre, zavarjelek felderítésére, "rókavadászatra".
mivel hosszabb hullámokra is kis méretben elkészíthető, mozgó megfigyelőállomások is használják.
mivel leginkább a rádióhullámok mágneses komponensére érzékeny, jelentős szerepe van hosszúhullámú rádiónavigációban.
Induktív alkalmazásokban, RFID, áruellenőrző.

Felépítése, méretezése^[1]

A keretantenna egy A területet bekerítő, n menetszámú tekercs. Sugárzási ellenállása λ hullámhosszon a következőképp számítható:

$R_{s}=n^{2}320sin{{\biggl (}{\frac {\pi {\sqrt {A}}}{\lambda }}{\biggr )}}$

A keretantenna dipólusként működik, melynek hatásos hossza:

$h_{eff}={\frac {2\pi nA}{\lambda }}$

A h_eff-nek megfelelő dipólus-félhosszúság:

$h_{0}={\frac {2arctan{{\biggl (}{\frac {h_{eff}\beta }{2}}{\biggr )}}}{\beta }}$

n - a keretantenna menetszáma
A - A keretantenna által bekerített terület (m²)
λ - az üzemi hullámhossz (m)
R_s - sugárzási ellenállás (Ω)
heff - hatásos magasság (m)
h0 - dipólus félhosszúság (m)
β - hullámtényező

A keretantenna iránykarakterisztikája

A keretantenna kvázi gömbsugárzó, de van egy nagyon keskeny szögtartomány, amelyben az antenna teljesen érzéktelen. Irányméréskor ezt a tulajdonságát használják ki, ugyanis amikor a tekercs tengelyirányban néz a jelforrás felé, akkor megszűnik a jel vétele. Mivel ez egy nagyon keskeny szögtartomány, így pontos, akár 1° körüli pontossággal van lehetőség iránymérésre.