Kirchschlag | |||
A Szt. Miklós-plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Zwettli járás | ||
Irányítószám | 3631, 3664 | ||
Körzethívószám | 02872 | ||
Forgalmi rendszám | ZT | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 621 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 820 m | ||
Terület | 29,24 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 23′, k. h. 15° 13′48.383333°N 15.216667°EKoordináták: é. sz. 48° 23′, k. h. 15° 13′48.383333°N 15.216667°E | |||
Kirchschlag weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kirchschlag témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kirchschlag osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Zwettli járásában. 2019 januárjában 618 lakosa volt.
Kirchschlag Alsó-Ausztria Waldviertel régiójában fekszik a Kleine Krems folyó mentén. Területének 46,7%-a erdő. Az önkormányzat 10 településrészt és falut egyesít: Bernhardshof (31 lakos 2019-ben), Eck (28), Gaßles (10), Kienings (20), Kirchschlag (240), Merkengerst (26), Pleßberg (42), Roggenreith (70), Scheib (107) és Schneeberg (44). A kataszteri közösségek Bernhardshof, Eck, Gaßles, Kienings, Kirchschlag, Merkengerst, Pleßberg, Roggenreith, Scheib és Schneeberg.[2]
A környező önkormányzatok: nyugatra Martinsberg, északra Ottenschlag, keletre Kottes-Purk, délkeletre Raxendorf, délre Pöggstall.
Először 1140-ben említik, mint Chuislachot. 1180 körül a göttweigi apátság birtokába került. A 13. században a melki apátság szerzett meg itt hat jobbágytelket és egy majorságot. A templom is apátság felügyelete alatt állott. A 15. század közepén az apátság birtokcserével átadta Kirschlagot Erhard von Zelkingnek, a falu így a pöggstalli uradalomhoz került át. 1780-ban a gutenbrunni uradalom vásárolta meg Kirchschlagot. 1841-ben az egész település elpusztult egy tűzvész során.
Kirchschlagot 1983-ban emelték mezővárosi rangra.
A kirchschlagi önkormányzat területén 2019 januárjában 618 fő élt. A lakosságszám 1939-ben érte el csúcspontját 1213 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 97,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 1,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 98,7%-a római katolikusnak, 1,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a mezővárosban.
A lakosság számának változása:
2016 | 628
|
2018 | 621
|