Kis szarvasbogár

Kis szarvasbogár
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Scarabaeiformia
Öregcsalád: Scarabaeoidea
Család: Szarvasbogárfélék (Lucanidae)
Alcsalád: Lucaninae
Nem: Dorcus
Faj: D. parallelipipedus
Tudományos név
Dorcus parallelipipedus
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kis szarvasbogár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis szarvasbogár témájú médiaállományokat és Kis szarvasbogár témájú kategóriát.

A kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus) a bogarak (Coleoptera) rendjébe és a szarvasbogárfélék (Lucanidae) családjába tartozó faj. Magyarországon védett.

Előfordulása

[szerkesztés]

Dombos, hegyes területeken, főleg lomberdőkben él. Gyakran megtalálható kertes városi környezetben, idősebb fákat tartalmazó parkokban is.

Megjelenése

[szerkesztés]

Lapos, elül-hátul egyforma széles, homályos fekete teste, melynek fejlődése korhadó tölgy- és bükkfában folyik le, fénytelen fekete. Az ivari dimorfizmus kevésbé szembetűnő, mint a nagy szarvasbogárnál, a különbség a rágók alakjában van: a hím rágóján levő felfelé álló fog a nősténynél hiányzik. A lárva korhadó tölgyben és bükkben fejlődik, imágója május–júniusban esténként rajzik.

Életmódja

[szerkesztés]

Főleg tölgyesekben él, ahol a fák kicsorgó nedvével táplálkozik. A nőstény petéit korhadó tölgytuskók gyökerei közé rakja. A lárvák a fakorhadékait fogyasztják, abban vastag járatokat vájnak. Fejlődésük 3-5 évig tart. Bebábozódásuk során a fák törmelékeiből gubót készítenek, amelyből a 6. évben bújik ki a kifejlett imágó. Nyári estéken táplálékot keresve nagyobb távolságokra repül.

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]