Kisdombegyház | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Békés | ||
Járás | Mezőkovácsházai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Magyar Zsolt István (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 5837 | ||
Körzethívószám | 68 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 347 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 35,84 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12,61 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 22′, k. h. 21° 06′46.366667°N 21.100000°EKoordináták: é. sz. 46° 22′, k. h. 21° 06′46.366667°N 21.100000°E | |||
Kisdombegyház weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisdombegyház témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kisdombegyház község Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában. 1261 hektáros kiterjedésével a megye második legkisebb közigazgatási területű települése.[3]
A vármegye délkeleti részén fekszik, Dombegyház északi szomszédságában. További szomszédai: észak felől Dombiratos, északkelet felől Kevermes, délnyugat felől Battonya, északnyugat felől pedig Magyardombegyház.
Területén nagyjából észak-déli irányban végighúzódik a Csanádapáca-Dombegyház(-Arad) közti 4439-es út, közúton csak ezen érhető el mindegyik említett település irányából. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomás Battonya vasútállomása.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 463 | 467 | 467 | 374 | 373 | 370 | 347 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 4,2% cigánynak, 3% románnak mondta magát (3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,7%, református 8,1%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 21,9% (4,7% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 87,9%-a vallotta magát magyarnak, 4,6% románnak, 1,1% szerbnek, 0,3-0,3% németnek, örménynek, bolgárnak és szlováknak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30% volt római katolikus, 1,9% református, 0,5% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 7,8% felekezeten kívüli (58,4% nem válaszolt).[14]