Kisfalud (Székesfehérvár)
| Kisfalud | |
| Közigazgatás | |
| Település | Székesfehérvár |
| Irányítószám | 8000 |
| Polgármester | dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)[1] |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 800 fő (2022. okt. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 52,95 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 120[3] m |
| Terület | 15,11 km² |
| Távolság a központtól | 7 km |
| Elhelyezkedése | |
 Kisfalud
Pozíció Fejér vármegye térképén
| |
 é. sz. 47° 12′ 14″, k. h. 18° 29′ 39″47.203797°N 18.494239°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 14″, k. h. 18° 29′ 39″47.203797°N 18.494239°E | |
Kisfalud Székesfehérvár egy városrésze. Kelet felől a már megszűnt Bicske–Székesfehérvár-vasútvonal halad el mellette, délről pedig a 8116-os út és a 7-es főút harántolja. A 22-es busz végállomása is itt található.
Története
[szerkesztés]Kisfaludot a középkorban Novaj pusztaként említik. A csókakői váruradalom része volt. A török hódoltság alatt többnyire elnéptelenedett puszta. 1691-ben a Hochburg család csókakői birtokaihoz tartozott, majd örökösödés során a Lamberg család vette birtokba. 1730-ban Lamberg Rudolf birtoka volt. A II. József kori összeírások idején a puszta az egyik legkisebb külterületi lakott hely volt. 2 házban 5 család lakott. A 18. század a Novaj és a Kisfalud elnevezéseket is használták egyaránt. Novaj, a Kézai Simon krónikájából ismert – már említett – Noé-heggyel azonosítható. A 13. században királyi, királynői birtok volt. A 19. század elején vált általánossá a Kisfalud elnevezés, ekkoriban a puszta Pákozdhoz tartozott. Az eklektikus stílusú kastélyt az 1830-as években a Simay család építette.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Székesfehérvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. [2014. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
- ↑ https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=14827
- ↑ Kisfalud, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 12.)