Kiskalota község (Comuna Călățele) | |
Kiskalota egykori malomépülete | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Rang | község |
Községközpont | Kiskalota |
Beosztott falvak | |
Polgármester | Radu-Florin Neag (2024. november 1. – , 2024-es romániai önkormányzati választások) |
Irányítószám | 407135 |
SIRUTA-kód | 56461 |
Népesség | |
Népesség | 2307 fő (2021. dec. 1.)[1] |
Magyar lakosság | 200 (9%, 2021)[2] |
Népsűrűség | 31,18 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 74,00 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 44′ 51″, k. h. 23° 01′ 19″46.747515°N 23.021821°EKoordináták: é. sz. 46° 44′ 51″, k. h. 23° 01′ 19″46.747515°N 23.021821°E | |
Kiskalota község weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskalota község témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kiskalota község (románul: Comuna Călățele) község Kolozs megyében, Romániában. Központja Kiskalota, beosztott falvai Bánffytelep, Kalotaújfalu, Magyarvalkó, Nagykalota.
Kolozs megye északnyugati részén, a Vlegyásza-hegység lábánál helyezkedik el.
A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 2243 fő volt,[3] csökkenve a 2002-ben feljegyzett 2671 főhöz képest.[4] A lakosság többsége román (77,66%), a magyarok részaránya 10,88%, a romáké 8,34%.[3] Vallási hovatartozás szerint a lakosság 83,59%-a ortodox, 10,7%-a református, 1,6%-a pünkösdista.[5]
1850-től a népesség alábbiak szerint alakult:[3][4]
Lakosok száma | 2124 | 2479 | 3377 | 3729 | 4647 | 4154 | 3791 | 2906 | 2243 | 2307 |
1850 | 1880 | 1910 | 1920 | 1941 | 1956 | 1977 | 1992 | 2011 | 2021 |
A község területéről az alábbi műemlékek szerepelnek a romániai műemlékek jegyzékében:[6]
A magyarvalkói régi fatemplomot, ami szintén műemlék (CJ-II-m-B-07510), 1931-ben Egeresre szállították.