Kispalád

Kispalád
Kispalád félig felújított neogótikus református temploma
Kispalád félig felújított neogótikus református temploma
Kispalád címere
Kispalád címere		 Kispalád zászlaja
Kispalád zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterMagyar Barnabás (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám4956
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség597 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség69,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 01′, k. h. 22° 50′48.016667°N 22.833333°EKoordináták: é. sz. 48° 01′, k. h. 22° 50′48.016667°N 22.833333°E
Kispalád (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Kispalád
Kispalád
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kispalád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kispalád község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A megye keleti részén, az ukrán határ mellett fekszik. Szomszédai a határ magyar oldalán: észak felől Magosliget, dél felől Kishódos, nyugat felől pedig Botpalád. Kelet felől a legközelebbi település az ukrajnai Nagypalád.

A környék fontosabb települései közül Tiszabecs 14, Kölcse 12, Sonkád 8, Botpalád 2 kilométer távolságra található. A járás székhelye, Fehérgyarmat 29, a megyeszékhely Nyíregyháza pedig 112 kilométerre fekszik Kispaládtól.

Megközelítése

[szerkesztés]

A településen végighalad, nagyjából dél-északi irányban (bár jó néhány irányváltással) a 4143-as út, közúton ezen érhető el a két végponti település, Gacsály és Tiszabecs felől is. Botpaláddal és Sonkáddal, illetve a 491-es főúttal a 4139-es út köti össze, az országhatár felé pedig a központjából a 41 132-es számú mellékút vezet.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási pontok Zajta vasútállomás vagy Rozsály megállóhely a MÁV Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalán.

Története

[szerkesztés]

Kispalád a hajdan Paládságnak nevezett terület három falujához tartozott (a másik kettő a kárpátaljai Nagypalád és Botpalád).

Hajdan a Csaholyiak uradalmának palágysági részéhez tartozott. Egészen a család fiúágának kihalásáig a Csaholyiaké volt. Az 1400-as évek közepén a Csaholyiakon kívül részbirtoka volt itt még a Hontpázmány nemzetség-ből származó Ujhelyi család tagjainak is. Az Ujhelyi családból származó II. György neje a Káta nemzetség-ből származó Csernavodai Zsuzsánna volt. 1453-ban Ujhelyi György részbirtokos volt Kispaládon és Darnó községben is.
1545-1549-ben Paládot a fiúsitott Csaholyi lányok kapták. A 16. században a Csaholyi uradalom szétbomlásakor a Briberi Melith és a Radnóczi Petrichevich családoké lett, majd kamarai birtok, s a szatmári várhoz tartozott, még 1696-ban is.

A 18., a 19. és a 20. században a gr. Barkóczy, a gr. Teleki, a gr. Károlyi, a Kállay, a Szerdahelyi, a Longer, a Taikly, a Becsky, a Török, az Angyalossy, a Bakos, a Jeney és a Hunyadi családok birtoka.

Fényes Elek tört. geográfiájában így ír a községről: „A földje mint Botpaládé, sárga agyagos, itt-ott homokos, kaszálóin sásos széna terem, sok rétje, derék. Éger erdeje meglehetős. A Túr és a Tisza vizei járják áradáskor. 777 lakosa van. Teleki gróf a Túr vizén ékes, s jövedelmes malmot bír.”

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]

Választási botrányok

[szerkesztés]

A település több választás alkalmával is elhíresült a papíron bejelentett, de nem ott élő emberek szavazásáról.

A 2019-es önkormányzati választáson nem ott lakó (feltehetően kettős ukrán–magyar állampolgárságú) emberek szavaztak, akik a helyiek számára ismeretlenek voltak.[16] A helyzet már a választás előtt közismert volt.[17]

Korábban ugyanez történt a 2018-as országgyűlési választáson is.[18][19]

Népesség

[szerkesztés]

Kispalád népessége 2011-ben még 539 fő volt, amely 2016 elejére 1164 főre emelkedett. Ennek szinte kizárólagos oka az ukrán-magyar határ túloldaláról 'átköltöző' népesség. Tényleges átköltözés azonban elvétve történt csak.[20] Van olyan családi ház, ahova száznál is több ukrán-magyar kettős állampolgár jelentkezett be, pedig sosem látta őket senki. A polgármester nem volt hajlandó cáfolni azokat a feltételezéseket, melyek szerint ezeket bejelentkezéseket elsősorban választási csalás céljából támogatta.[21]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
580
579
963
901
554
565
597
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 92 %-a magyar, 8 %-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[22]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 32,1% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 2,8%, református 70%, görögkatolikus 0,6%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 2,1% (19,2% nem válaszolt).[23]

2022-ben a lakosság 92,6-a vallotta magát magyarnak, 30,1% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% lengyelnek, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,3% volt római katolikus, 65,9% református, 1,3% görög katolikus, 14,4% egyéb keresztény, 1,3% evangélikus, 4% felekezeten kívüli (10,6% nem válaszolt).[24]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református templomát a 15. században építették, gótikus stílusban. A templomot 1815-ben villámcsapás érte, leégett, majd a tűzvész után helyreállították. 1903-ban új templom építését határozták el, ami 1910-ben készült el. Az építkezés során a régi templom tornyát beépítették az új templomba, a mostani egy szinttel magasabb a régi toronynál. A neogótikus templom mostani romos állapotában is elbűvölő látványt nyújtó, harmonikus megjelenésű épület. Belső terét a falakból kiugró pilléreken nyugvó, bordák közé öntött boltozatos mennyezet fedi. A torony felőli nagykar két pilléren nyugszik, míg a templom másik végében, a kiskarzaton található az 1915-ben készült orgona. A déli oldal közepén lévő szószéket és a vele egybeépített Mózes-széket Szabó Sándor szatmári faszobrász készítette. A templom tornyában lévő két harangot Szlezák László öntötte 1927-ben Budapesten.[25]
  • Műemlék jellegű Angyalosi Bertalan-féle csűr, és népi építészetű lakóház a Fő-utcán találhatók.

Természeti értékei

[szerkesztés]

Kispaládot a Túr és a Palád patak öleli körbe, s tőle délnyugatra a Paládi erdő és a Klastrom erdő tölgyes, sziles, kőrises és akácos egybefüggő tömbje. Az erdő a Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzethez tartozik.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kispalád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Kispalád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 5.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  5. ↑ Kispalád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  6. ↑ A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. február 5.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
  7. ↑ Gyászhírek (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. június 4. (Hozzáférés: 2020. május 14.) == Kelet-Magyarország, 1998. jún. 4. 15. p.
  8. ↑ Kispalád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  9. ↑ Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 5.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  10. ↑ Kispalád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  11. ↑ Polgármesterek lettek (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 22. (Hozzáférés: 2020. február 5.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 22. 8. p.
  12. ↑ Kispalád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  13. ↑ Kispalád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  14. ↑ Kispalád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  15. ↑ Kispalád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 25.)
  16. ↑ Húzzatok el innen, ne ti döntsétek el! – index.hu. Hozzáférés dátuma: 2019. október 14.
  17. ↑ Az ukrán határ melletti telkekre, sufnikba bejelentett választók már a választási bizottságnak sem stimmelnek – 444.hu. Hozzáférés dátuma: 2019. október 14.
  18. ↑ Tömegesen jelentettek be kettős állampolgárságú szavazópolgárokat az ukrán–magyar határnál – index.hu. Hozzáférés dátuma: 2019. október 14.
  19. ↑ Van olyan ház, ahol 100-nál is többen laknak – papíron... Archiválva 2019. július 31-i dátummal a Wayback Machine-ben – RTL Klub. Hozzáférés dátuma: 2019. október 14.
  20. ↑ Népességrobbanás az ukrán határ melletti magyar falvakban. hvg.hu. [2017. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
  21. ↑ Archivált másolat. [2018. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 5.)
  22. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  23. ↑ Kispalád Helységnévtár
  24. ↑ Kispalád Helységnévtár
  25. ↑ Várady József: Tiszántúl református templomai. 2. (Debrecen, 1991.) p. 689. ISBN 963-00-1460-2; Varázsos tájak: A Felső-Tisza vidék (Nyíregyháza : Sóstó Fejlesztési, Beruházási és Vállalkozási RT., 1997.) p. 109-110.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]