Kisszékely | |||
A katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Tamási | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pajor Ágnes (független)[1] | ||
Irányítószám | 7082 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 293 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 10,49 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 28,3 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 40′ 46″, k. h. 18° 32′ 20″46.679430°N 18.538830°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 46″, k. h. 18° 32′ 20″46.679430°N 18.538830°E | |||
Kisszékely weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszékely témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kisszékely község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
A Tolnai-Hegyhát vonulatában fekszik, erdővel borított dombok között.
A közvetlenül határos települések: észak felől Simontornya, északkelet felől Pálfa, délkelet felől Sárszentlőrinc, dél felől Nagyszékely, északnyugat felől pedig Tolnanémedi. A legközelebbi városok Simontornya (12 kilométerre északra) és Tamási (27 kilométerre nyugat-délnyugati irányban).
Zsáktelepülés, közúton csak Tolnanémedi felől érhető el, a 61-es főútból kiágazó 63 117-es számú mellékúton. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Budapest–Pécs-vasútvonal Tolnanémedi vasútállomása kínálja.
Első írásos említés 1220-ból való (Zecul). 1324-1538-ból származó oklevelek Paraszt-székely néven említik, mint Simontornya várának tartozékát. A török hódoltság ideje alatt a falu lélekszáma csökkent. A 17. században németeket telepítettek ide, akik azóta fokozatosan elmagyarosodtak.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 324 | 318 | 296 | 274 | 266 | 290 | 293 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,5%-a magyarnak, 4,5% cigánynak, 2,6% németnek mondta magát (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,5%, református 3,9%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 10% (13,9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 83,8%-a vallotta magát magyarnak, 6,8% németnek, 0,4-0,4% ukránnak, cigánynak és örménynek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,7% volt római katolikus, 5,6% református, 0,8% evangélikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 13,5% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).[12]