Kisszár

Kisszár
Kisszár[1]
Kisszár[1]
Más nyelveken
núbiai nyelvek: kisszár
angol: kissar
francia: kissar
Besorolás
kordofon → líra
pengetős
Sachs–Hornbostel-féle osztályozás321.21
Menzúrakb. 600 mm
Hangoláspl. d" – g' – a' – h' – e"[2]
Rokon hangszerekkhelüsz-líra, begena
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszár témájú médiaállományokat.

A kisszár húros, pengetős hangszer, núbiai líraféle. Ma leginkább Szudán területén található meg, de hasonló hangszerek Északkelet-Afrikában többfelé előfordulnak. Más elnevezései, hangszerrokonai: kerár, krár, begena, tanbúr. Felépítésében, játékmódjában sok hasonlóságot mutat az ókori görög lírával.

Leírása

[szerkesztés]

A kisszár a csészelírák kategóriájába tartozik, mivel teste nem dobozszerű felépítésű, mint a dobozlíráké, hanem egy darab fából van homorúan, kerek csészeformára kifaragva. A test ürege fölött bőr feszül, ami a széleken, hátul hurkolással van megfeszítve, ez szolgál rezonánsként. A bőr nyílásain két széttartó kar nyúlik ki a testből, ezek külső végei között egy keresztrúd van átvetve, ez hordozza a húrokat. Öt bélhúrja a hangszertest aljától indul ki, a bőr rezonánsnak egy húrláb révén adja át rezgését, majd legyezőszerűen széttartva fut a karok végéhez kötözött keresztrúdhoz. A húrok vége a keresztrúdra tekert vászoncsíkokhoz csatlakozik, azok elforgatásával lehet megfeszíteni, hangolni a húrt. A bőrből készült pengető az egyik karon lógó zsinór végére van kötve, a két kar között a hangszer tartását segítő pánt van.[3]

A kisszár általános felépítése az antik lírákat idézi, különösen hasonlít a görög khelüsz-lírára. Az elforgatható hangológyűrűk antik megfelelői a kóllopszok, a tartást segítő pánt szerepe a telamónéhoz hasonló, a zsinórral rögzített pengető is megfelel az ókori líraábrázolásoknak, ahol a pléktron hasonlóan csatlakozik a hangszerhez.[4]

Használata

[szerkesztés]
Használata

A kisszárt az antik lírákéhoz hasonló tartással szólaltatják meg: a zenész a bal oldalán tartja, ebben a hangszer karjaira rögzített szalag segíti. Jobb kezében plektrummal pengeti az összes húrt együtt, közben bal keze ujjaival tompítja az adott pillanatban elnémítandó hangokat, de a bal kéz a pengetésben is részt vehet.

Neve, eredete

[szerkesztés]

A legtöbb kutató szerint a núbiai kisszár neve a hellenisztikus korban a görög kitharából, vagy a későbbiekben a görög szó latin megfelelőjéből, a citharából alakult ki. A másik számba vehető lehetőséget, hogy a szó a közel-keleti dobozlírák sémi elnevezéseivel, a héber kinnór, az arab kinnára, a kopt ginéra hangszernevek valamelyikével lenne kapcsolatban, általában elvetik.[5]

A kerár, krár, begena, tanbúr és hasonló hangszernevek néhol a kisszárt, másutt Északkelet-Afrikában attól kisebb-nagyobb mértékben eltérő líraféléket jelölnek.[6]

A kisszárnak a görög teknőshátú khelüsz-lírához való meglepő hasonlósága, a dinasztikus kori egyiptomi líráktól való eltérése, a karpánt és pengető használata, nevének etimológiája együttesen hellenisztikus görög gyökereket sejtetnek.[7] Őshazája Felső-Egyiptomban vagy Szudán északi részén lehetett, ahonnan a nilotikus népek vándorlásai során két irányban terjedt el: kelet felé a Kék-Nílus mentén Etiópia és Szomália irányában, dél felé a Fehér-Nílus mentén a Viktória-tó környékén.[8]

Az etióp krar

[szerkesztés]

Etiópiában két különböző líraszerű hangszert használnak. Egyikük, a begena az imádkozás, a vallási meditáció hangszere, míg a másik, a kisszárhoz hasonló krar a világi örömöké. A krar méretében, felépítésében, játékmódjában többé-kevésbé azonos a kisszárral. Bőrrel bevont kerek vagy néha négyszögletű teste fából kivájt, vagy gyakrabban valamilyen tálból, homorú keréktárcsából készül. Öt–hat pentatonikusan hangolt húrja van. Behangolására a keresztrúdon elhelyezett fakulcsok, újabban mechanikus húrgépek szolgálnak. A krar városi és falusi környezetben is elterjedt, népszerű hangszer.[9] A krar szó amhara nyelven a ’húros’ megfelelője, de a kisszár hangszernévvel is kapcsolatban lehet.[10]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Fétis, i. m. 133. o. ábrája
  2. ↑ Fétis, i. m. 133. o.
  3. ↑ Fétis, i. m. 132–134. o.
  4. ↑ Creese, i. m. 73. o.
  5. ↑ Creese, i. m. 73. o. lábjegyzet
  6. ↑ Creese, i. m. 74–76. o.
  7. ↑ Creese, i. m. 77. o.
  8. ↑ Creese, i. m. 73, 74. o.
  9. ↑ Mikias, Paulos. Ethiopia. Santa Barbara, California: ABC-CLIO, LLC (2011). ISBN 978-1-59884-257-9 
  10. ↑ Creese, i. m. 74. o. lábjegyzet

Források

[szerkesztés]
  • Fétis, François-Joseph. Histoire générale de la musique. Librairie de Firmin Didot Frères, Fils et Cie (1869)  Online
  • Creese, David E. The Origin of the Greek Tortoise-Shell Lyre. Dalhousie University, Halifax, Nova Scotia (1997). ISBN 0-612-24822-4  Online

További információk

[szerkesztés]
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap