Kitzeck im Sausal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Stájerország | ||
Járás | Leibnitzi járás | ||
Irányítószám | 8442, 8441, 8451 | ||
Körzethívószám | 03456 | ||
Forgalmi rendszám | LB | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1228 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 564 m | ||
Terület | 16,35 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 46′ 52″, k. h. 15° 27′ 12″46.781111°N 15.453333°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 52″, k. h. 15° 27′ 12″46.781111°N 15.453333°E | |||
Kitzeck im Sausal weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kitzeck im Sausal témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kitzeck im Sausal osztrák község Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 1226 lakosa volt.
Kitzeck im Sausal a tartomány déli részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, a sausali dombság borvidékén. Itt található egész Ausztria legmagasabban fekvő szőlőtermő vidéke. Az önkormányzat 7 katasztrális községben (Brudersegg, Einöd, Fresing, Gauitsch, Greith, Neurath, Steinriegel) 13 falut és településrészt fog össze: Brudersegg (110 lakos), Brudersegg Altenberg, Einöd (121), Fresing (331), Hollerbach, Gauitsch (153), Greith (118), Kroisgraben, Neurath (315), Oberneurath, Sauegg, Steinriegel (160), Unterneurath.
A környező települések: északra Sankt Nikolai im Sausal, északkeletre Tillmitsch, délkeletre Heimschuh, délre Großklein, délnyugatra Gleinstätten, nyugatra Sankt Andrä-Höch.
A településen talált, szerpentinkőből készült kőbalta arról tanúskodik, hogy területe az őskorban is lakott volt. Más leletre a régészek nem bukkantak, így feltehetően erdő borította és számottevő lakosság a római időkben nem élt erre. A Sausal régió neve is a latin Solva silva (Sulmerdő, a Sulm egy közeli folyó) kifejezésből származik.
A Sausal név I. Ottó császár 970-es adománylevelében fordul elő először, amikor a Sulm és Laßnitz folyók közötti területet a salzburgi érseknek ajándékozta. A mai önkormányzat falvai közül Fresinget 1136-ban, Hollerbachot 1295-ben, Kitzecket pedig 1322-ben említik először, utóbbit a leibnitzi egyház urbáriumában.
Az érsek bajor telepeseket hozatott, akik kiirtották az erdő jó részét, feltörték a földet és ők hozták be a szőlőtermelést is, amely a kedvező éghajlati körülmények között a lakosok egyik fő jövedelemforrásává változott. A középkorban a bortermelés jóval fontosabb volt mint ma, legnagyobb volumenét a 17. században érte el. A környéken mára csak Kitzeckben és a szomszédos Höchben maradt számottevő bortermelő közösség. A kitzecki szőlők mintegy 130 hektáron terülnek el.
Az 1862-ben alakult önkormányzat 1952-ig Steinrigel nevét viselte; ekkor átnevezték Kitzeck im Sausal-ra.
A Kitzeck im Sausal-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1226 fő élt. A lakosság 1951 óta (akkor 1613 lakos) fokozatosan csökken. 2014-ben a helybeliek 95,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,9% a régi (2004 előtti), 2,1% az új EU-tagállamokból érkezett. A munkanélküliség 3,2%-os volt.
A Kitzecktől keletre fekvő Trebian településrészen jelent meg állítólag 1925-ben a trebiani kísértet. A szellemjárásnak a spiritiszta Maria Silbert vetett véget.