Klein-Neusiedl | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Bruck an der Leitha-i járás (2017. január 1. – ) | ||
Irányítószám | 2431 | ||
Körzethívószám | 02230 | ||
Forgalmi rendszám | BL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 907 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 159 m | ||
Terület | 5,97 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 05′ 27″, k. h. 16° 36′ 16″48.090833°N 16.604444°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 27″, k. h. 16° 36′ 16″48.090833°N 16.604444°E | |||
Klein-Neusiedl weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Klein-Neusiedl témájú médiaállományokat. | |||
Klein-Neusiedl osztrák község Alsó-Ausztria Bruck an der Leitha-i járásában. 2022 januárjában 957 lakosa volt.
Klein-Neusiedl a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-medencében, a Fischa folyó mentén. Területének 3,5%-a erdő, 56,1% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település tartozik.
A környező önkormányzatok: északra Fischamend, keletre Enzersdorf an der Fischa, délre Schwadorf, nyugatra Schwechat.
Klein-Neusiedlt 1203-ban említik először a passaui püspök és V. Lipót herceg közötti birtokcserét dokumentáló oklevélben. Bécs 1683-as ostromakor a törökök elpusztították a várát. Helyén 1793-ban Ignaz Theodor Pachner Edler von Eggenstorf megalapította a Bécsi-medence legnagyobb papírgyárát, amely akkor 350 munkást foglalkoztatott.
Az 1938-as Anschlusst követően létrehozták Nagy-Bécset és többek között Klein-Neusiedlt is a főváros 23. kerületéhez csatolták. A község 1954-ben nyerte vissza önállóságát, amikor az akkor létrehozott Bécskörnyéki járáshoz kapcsolták. A járás 2016-ban megszűnt, azóta a Bruck an der Leitha-i járás része.
A klein-neusiedli önkormányzat területén 2022 januárjában 957 fő élt. A lakosságszám 1910-ben érte el a csúcspontját 1417 fővel, azóta többé-kevésbé csökkenő tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 80,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 11,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 5,4% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 68,3%-a római katolikusnak, 4,7% evangélikusnak, 2,5% ortodoxnak, 2,5% mohamedánnak, 20,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (89,9%) mellett a szerbek (2,8%), a magyarok (1,4%), a horvátok (1,4%), a törökök (1,3%) és a bosnyákok (1,2%) alkották.
A népesség változása:
2016 | 902
|
2018 | 907
|