Klemm Kl 35

Klemm Kl 35
Funkciósport-, és kiképzőgép
GyártóKlemm Leichtflugzeugbau Gmbh

Gerhard-Fieseler-Werke GmbH

Zlínské letecké závody, a.s.
TervezőFriedrich Fecher
Sorozatgyártás1935-1943
RendszeresítőkLuftwaffe
Személyzet2 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz Klemm Kl 35 témájú médiaállományokat.

A Klemm Kl 35 a német Klemm Leichtflugzeugbau Gmbh által gyártott sport-, és kiképző repülőgép. Számos jellemzőjét elődtípusától, a Kl 25-től örökölte, ahhoz hasonlóan egymotoros, alsószárnyas kivitelű konstrukció. A fő különbséget a fordított kialakítású sirályszárny jelenti.

A típus 1935 októberében, a milánói nemzetközi légibemutatón mutatkozott be, és a gyártó hamarosan számos megrendelést kapott rá. A gép merev futóművel volt ellátva, a sárkány fából készült, textil borítással, a pilótafülke vásárló igényeinek megfelelően lehetett nyitott, vagy zárt. Az első változat 80 lóerős (60 kW) Hirth HM60R motorral készült, a későbbiekben erősebb, 105 lóerős (78 kW) hajtóművel szerelték fel.

Az ugyancsak 105 lóerős motorral ellátott Kl 35D változatot a német Luftwaffe rendelte meg kiképzési célokra. Ennek a változatnak a futóművére sítalpat, vagy úszótalpat lehetett felszerelni. Ez volt a legnagyobb példányszámban gyártott altípus.

A típust számos országba eladták, többek közt Dániába, Litvániába, Magyarországra, Norvégiába, Romániába, Svédországba és Szlovákiába. A svéd légierőben 74 példány repült Sk 15 típusjelzéssel.

Fejlesztése

[szerkesztés]

A Kl 35 tervezése 1934-ben zajlott, Friedrich Fecher vezetésével és a német Légügyi Minisztérium támogatásával. A géptest vegyes építési móddal készült: a törzs acélból, a szárnyak fából, és csak kis mennyiségben használtak könnyű fém ötvözeteket, hogy a stratégiai nyersanyagok terén megtakarítást érjenek el.

Gyártása

[szerkesztés]

A prototípusok próbái 1935 júniusában kezdődtek Rechlinben. Július 19-én azonban az egyik gép lezuhant, a két fős személyzet életét vesztette. A vizsgálat szerint a katasztrófát anyaghibából eredő szárnytörés okozta, az esemény jelentősen hátráltatta a tesztprogramot. A próbákat a másik prototípussal folytatták, az eljárás 1936 márciusában ért véget.

A sorozatgyártás 1936 nyarán indult be, azonban a Klemm kapacitásait részben a Focke-Wulf Fw 44-esek licenszgyártása kötötte le. Ezért a Légügyi Minisztérium részben kiszervezte a típus gyártását a GFW, azaz a Gerhard-Fieseler-Werke GmbH kasseli üzemébe. A GFW-nél 1938 és 1941 között 365 darab Klemm Kl 35-ös épült. 1940-től a csehországi Zlín repülőgépgyár is megkezdte a típus gyártását, amely 1942-ig folytatódott, ezalatt 329 darab készült. Az utolsó példányokat a Klemm készítette 1943-ban, ezek romániai és magyarországi exportra kerültek.

A legyártott gépek megoszlása:

[szerkesztés]
Gyártó 1935 1936 1937 1938 1939 1940 1941 1942 1943 Összesen
Klemm 3 17 53 201 186 174 74 6 21 735
GFW 90 92 182 1 365
Zlín 54 175 100 329
Összesen 3 17 53 291 278 410 250 106 21 1429

Típusváltozatok

[szerkesztés]
  • Klemm Kl 35-V: két prototípus
  • Klemm Kl 35-0: 6 darabos nullszéria Hirth HM60R/2 motorral
  • Klemm Kl 35A: sorozatgyártott változat Hirth HM60R motorral
  • Klemm Kl 35B: sorozatgyártott változat HM504 motorral
  • Klemm Kl 35C: szerkezeti változtatásokkal épített változat Hirth HM60R motorral, 2 prototípus és 8 darabos nullszéria, később Klemm Kl 106
  • Klemm Kl 35D: sorozatgyártott változat Hirth HM504-A2 motorral
  • Klemm Kl 35E: továbbfejlesztett változat Hirth HM500 motorral, 1939-ben egy prototípus épült meg egy Klemm Kl35B átépítésével
  • Klemm Kl 35-D160 Special: a Wolf Hirth GmbH által épített modernizált változat 196-ben, 2 darab készült
A Kl 35 Hirth HM504 motorja

A összes sorozatgyárott változat felszerelhető volt zárt kabinnal, sí-, és úszótalppal, valamint vontatóberendezéssel (vitorlázógépekhez).

A svéd légierő Sk15 jelzéssel rendszeresítette a típust (Skolflygplan – iskolarepülőgép).

  • Klemm Sk15A: alapfokú kiképző repülőgép (64 darab)
  • Klemm Sk15B: zárt kabintetővel, műszerrepülés gyakorlására (5 darab)
  • Klemm Sk15C: vizirepülőgép, úszótalpakkal (5 darab)

Üzemeltető országok

[szerkesztés]
 Csehszlovákia

A II. világháború után C-1 típusjelzéssel használták.

 Dánia

Egy példány OY-DYO lajstromjellel, magántulajdonban, a németek 1943 decemberében lefoglalták.[1]

 Litvánia

A Litván Lövészek Szövetsége (Lietuvos šaulių sąjunga) nevű félkatonai szervezet 1938-ban három Kl 35-öt vásárolt. [2]

Magyarország 1920 Magyar Királyság

Legalább 7 darab, 1937 és 1945 között.

Magyar Népköztársaság

A II. világháború után 3 db, rocsokból újjáépített példány.

Németország

A Luftwaffe mellett a félkatonai repülőszervezetek, a Német Légisportszövetség (Deutscher Luftsportverband, DLV), illetve annak jogutódja, a Nemzetiszocialista Repülőtestület (Nationalsozialistisches Fliegerkorps, NSFK) is nagy számban alkalmazta.

 Norvégia

Egy példány LN-EAV lajstromjellel, magántulajdonban, 1941. február 27-én megsemmisült.[3]

A román ARPA Brăila nevű Kl 35-öse

 Románia

68 darab, egy példány I. Mihály román király személyes tulajdonában állt. Három gép az ARPA (Asociația Română pentru Propaganda Aviației) kötelékében repült.

 Svédország

A svéd légierő 74 darabot használt SK15 típusjelzéssel.

Szlovákia 1939 Szlovák Köztársaság

25 példányt használtak.

A Klemm Kl 35 Magyarországon

[szerkesztés]
A BSE két Klemm Kl 35-öse, 1937-ben.

1937-ben a Budapesti Sportegyesület (BSE) Repülő Szakosztálya két darab Kl 35B-t vásárolt Németországból.[4] 1940 áprilisában a MÁV Testvériség sportegyesület repülő szakosztálya részére érkezett egy Kl 35B, melyet a Klemm főpilótája, Karl Voy repült át Budaörsre.[5] A BSzKRt Sportrepülő Szakosztálya 1941 szeptemberében egy zárt kabinos Kl 35D-t vásárolt.[6] 1943. júniusában a Postás Sport Egyesület repülő szakosztálya két Kl 35D-t kapott, ezeket Karl Voy és Majoros János MALERT-pilóta hozták Magyarországra.[7]1945-ig legalább hét Kl 35 repült magyar lajstromjellel. A II. világháborúban a gépek megsemmisültek, illetve megrongálódtak, a roncsokból az 1940-es évek végén három repülőképes példányt sikerült összeépíteni, az egyiket az Előre Sportrepülő Egyesület műhelyében.[8] Ezek a gépek különféle neveket kaptak, az eredeti típusjelzést nem használták.[9] Az utolsó magyarországi Klemm 35-ös[10],a HA-KLI jelzésű, Pacsirta nevű gép, volt, amelyet 1953-ban kényszerleszállás után selejteztek.[11]

Az ismert magyar Klemm Kl 35-ösök[12]

[szerkesztés]
1945-ig
Magyar lajstromjel Típus Tulajdonos Szolgálatba állítás Megjegyzés
HA-MIS Kl 35B BSE[13] 1937
HA-PCI Kl 35B BSE[14] 1937
HA-NAI Kl 35B MÁV Testvériség 1940 1945 után HA-KLE
HA-NAJ Kl 35B BSE[13] 1940
HA-NAL Kl 35D BSzKRt 1941 zárt kabinos
HA-VAI Kl 35D Postás SE 1943
HA-VAZ Kl 35D Postás SE 1943
1945 után
HA-KLA Kl 35D ? Kolibri
HA-KLE Kl 35B ? Szabadmadár, zárt kabinosra átépítve, 1945 előtt HA-NAI
HA-KLI Kl 35D ? Pacsirta, 1951-ben együléses műrepülőgéppé átalakítva


Balesetek, veszteségek

[szerkesztés]
  • 1941. augusztus 29-én HA-NAJ lajstromjelű Kl 35B Veresegyháza határában, motorhiba miatt kényszerleszállást hajtott végre. A pilóta Kőszegi László könnyebben megsérült, az utas, Dr. Kertész László, a Magyar Aero Szövetség titkára sértetlen maradt, a gép súlyosan megrongálódott. A repülésre a Balatoni Sporthét keretében megrendezett csillagtúra részeként került sor.[15]
  • 1942. november 26-án a hollandiai Harderwijk felett a brit Királyi Légierő 268. századának Mustang Mk I vadászgépe lelőtt egy, a Luftdienst-Kommando Holland állományába tartozó német Kl 35-öst. A Klemm két fős személyzete hősi halált halt.[16]
  • 1946. július 2-án a csehszlovák légierő C-1-es (Kl 35D) gépe Szepesbéla mellett fának ütközött, majd lezuhant. A repülőgépvezető túlélte a balesetet.[17]
  • 1947. január 10-én a svéd légierő F 11 Nyköping alakulatának repterén egy Sk15A a leszállópálya megközelítése közben bal szárnyával egy világítóárbócnak ütközött és lezuhant. A két fős személyzet életét vesztette.[18]
  • 1948. december 2-án egy Jönköping-ből felszálló, magántulajdonban lévő svéd Kl 35D két fővel a fedélzetén eltűnt a Balti-tenger felett.[19]
  • 1950. február 21-én a svédországi Filipstad mellett egy magánkézben lévő sítalpas Kl 35D a Daglösen-tó jegére próbált leszállni. Eközben háztetőnek ütközött, és a városka utcájára zuhant. A becsapódás három embert megölt, a gép utasa szintén életét vesztette, a pilóta a becsapódás előtt kiugrott, így életben maradt.[20]
  • 1953. május 24-én Békéscsabán a "Pacsirta" nevű, HA-KLI lajstromjelű Kl 35D Karsai Endre pilótával a motor kiszakadása miatt kényszerleszállt. A gépet selejtezték.[11]
  • 1955. február 27-én a németországi Bonn-Hangelar repülőtéren lezuhant egy svájci lajstromozású Kl 35D. A géppel javítás utáni tesztrepülést hajtottak végre, a fedélzeten tartózkodó két személy életét vesztette.[21]
  • 2016. július 6-án a svájci HB-UBK lajstromjelű Kl 35D motorhiba miatt kényszerleszállást kísérelt meg Nagy-Britanniában, Borehamwood mellett. Eközben a gép kis magasságon átesett és a földnek csapódva összetört. A fedélzeten tartózkodó két személy a saját lábán szállt ki a roncsból, de a pilótát később kórházba kellett szállítani.[22]
A 2016. július 6-án összetört HB-UBK

Fennmaradt példányok

[szerkesztés]
Kl 35 a berlini Deutsches Technikmuseum kiállításában.

Napjainkra legalább huszonnégy darab Klemm Kl 35-ös maradt fenn, ezek egy kivétellel a svéd légierő szolgálatában álltak. A típusváltás után, az 1950-es évek elején a svédek a megmaradt Kl 35-ösöket értékesítették, így számos példány került magánkézbe. Ezek jó része a mai napig repülőképes állapotban van. A Luftwaffe által használt Kl 35-ösök közül egy darab maradt meg.

Múzeumi példányok Svédországban és Németországban láthatók.

Műszaki adatok (Kl 35B)

[szerkesztés]

Geometriai méretek és tömegadatok

[szerkesztés]
  • Személyzet: 2 fő
  • Hossz: 7,5 m
  • Szárnyfesztávolság: 10,4 m
  • Magasság: 2,05 m
  • Szárnyfelület: 15,2 m2
  • Szárnykarcsúság: 7,13
  • Üres tömeg: 480 kg
  • Maximális felszálló tömeg: 750 kg

Meghajtás

[szerkesztés]
  • Hajtómű: 1 × Hirth HM 504, 4 hengeres léghűtéses soros motor, 105 lóerő (78 kW)
  • Légcsavar: két tollú, nem állítható fa légcsavar

Repülési jellemzők

  • Legnagyobb sebesség: 220 km/h
  • Utazó sebesség: 200 km/h
  • Gyakorlati csúcsmagasság: 5100 m
  • Hatótáv: 650 km

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Klemm Kl 35 című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Civil Aircraft Register - Denmark. (Hozzáférés: 2025. január 27.)
  2. ↑ Lithuanian National Guard Pre-WW2. (Hozzáférés: 2025. január 27.)
  3. ↑ Civil Aircraft Register - Norway. (Hozzáférés: 2025. január 27.)
  4. ↑ Winkler László (1971. június 1.). „Sportrepülőgépek, munkarepülőgépek hazai használatban (7)”. Repülés 22 (1971/6), 8. o. 
  5. ↑ „Szenzációs új német műrepülőgépet mutattak be a budaörsi repülőtéren”, Esti Ujság, 1940. április 5., 7. oldal 
  6. ↑ „Szaporodik a Beszkárt repülők gépállománya”, Magyar Szárnyak, 1941. október 1. 
  7. ↑ „Karl Voy, a híres német műrepülő Budapesten”, Esti Ujság, 1943. június 18., 5. oldal 
  8. ↑ „Hírek”, Magyar Repülés, 1948. január 10., 2. oldal 
  9. ↑ „Pacsirta”, Repülés, 1953. június 10., 11. oldal 
  10. ↑ „Nemzetközi gépmagazin”, Repülés, 1957. június 1., 6. oldal 
  11. ↑ a b HA-KLI - avia-info.hu. (Hozzáférés: 2025. január 26.)
  12. ↑ Klemm Kl 35 - avia.info.hu. (Hozzáférés: 2025. január 29.)
  13. ↑ a b „A „Budapest Sport Egyesület repülőszakosztályának 1941. évi működése”, Magyar Szárnyak, 1942. március 15., 25. oldal 
  14. ↑ „A B.S.E. repülőszakosztály az 1940. évi munkája”, Magyar Szárnyak, 1941. január 15., 28. oldal 
  15. ↑ „Szerencsétlenség ért egy sportrepülőt”, Kárpáti Híradó, 1941. augusztus 30., 3. oldal 
  16. ↑ Studiegroep Luchtoorlog 1939-1945. (Hozzáférés: 2025. január 28.)
  17. ↑ Aviation Safety Network. (Hozzáférés: 2025. január 29.)
  18. ↑ Aviation Safety Network. (Hozzáférés: 2025. január 28.)
  19. ↑ Aviation Safety Network. (Hozzáférés: 2025. január 29.)
  20. ↑ Aviation Safety Network. (Hozzáférés: 2025. január 28.)
  21. ↑ Aviation Safety Network. (Hozzáférés: 2025. január 29.)
  22. ↑ Aviation Safety Network. (Hozzáférés: 2025. január 29.)

Források

[szerkesztés]
  • Paul Zöller: Klemm-Flugzeuge Band I. 2020. ISBN 978-3-7526-2580-6
  • Paul Zöller: Klemm-Flugzeuge Band II – Spurensuche. 2021. ISBN 978-3-7543-0366-5
  • Paul Zöller: Klemm-Flugzeuge Band III – Produktion und Werknummern-Liste. 2022. ISBN 978-3-7568-6256-6