Klárafalva | |||
A község római katolikus temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
Járás | Szegedi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Boros Zsolt Mihály (független)[1] | ||
Irányítószám | 6773 | ||
Körzethívószám | 62 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 435 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 52,31 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,1 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 13′, k. h. 20° 20′46.216667°N 20.333333°EKoordináták: é. sz. 46° 13′, k. h. 20° 20′46.216667°N 20.333333°E | |||
Klárafalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Klárafalva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Klárafalva község Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Makótól mintegy 13 kilométerre nyugatra, Szegedtől nagyjából 20 kilométerre keletre helyezkedik el. Közigazgatási területének északi szélét a Maros folyása jelöli ki – azon túl Maroslelével határos –, további szomszédai: kelet felől Ferencszállás, nyugat felől pedig Deszk. Déli irányban a legközelebbi település Kübekháza, de közigazgatási területeik nem érintkeznek, mert elválasztják őket egymástól Deszk kelet felé messze elnyúló külterületei.
A településen nyugat-keleti irányban végighúzódik a Szegedtől Makóra, majd onnan Románia (Arad) felé továbbvezető 43-as főút, így közúton az említett városok mindegyike felől ez a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala. Kübekházával a 4302-es út köti össze, és állami közútnak minősül még a belterület főutcája (Kossuth utca) is, a 43-astól a faluközpontig, 44 124-es útszámozással.
Áthalad a területén, a község déli széle közelében a Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal is, aminek korábban egy megállási pontja is volt itt, Klárafalva vasútállomás, a vasút és a 4302-es út kereszteződésénél, attól keleti irányban. Az állomás azonban, a központtól való viszonylag nagy távolsága miatt idővel kihasználatlanná vált, emiatt pedig bezárásra került.
A környék vízjárta, dús füvű ártéri területe már a népvándorlások korában a nagyállattartó népek kedvelt szálláshelye lehetett. Erre utal egy egyedülálló régészeti lelet is, a falu címerébe is belefoglalt vágtázó lovas, akinek alakja egy itt fellelt, avar kori nagyszíjvéget díszített.
A Szeged és Makó között félúton elhelyezkedő, ma mintegy 500 lakosú községet egy 1488-ból származó adománylevél említi először Klárafalvaként; nevét az Assisi Szent Klára tiszteletére épített templomáról kapta. A török hadjáratok során elpusztult, területét 1801-ben báró Gerliczy Ferenc vásárolta meg, és a kukutyini határrészben majorságot alapított. A falu Trianon előtt Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.
Lakosok száma | 470 | 477 | 462 | 465 | 462 | 460 | 456 | 435 |
2013 | 2014 | 2015 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,4% románnak, 1,7% szerbnek mondta magát (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,5%, református 4,4%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,6%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 19,5% (29,4% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% románnak, 0,7% ukránnak, 0,7% szerbnek, 0,2% horvátnak, 0,2% bolgárnak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,4% volt római katolikus, 3,5% református, 0,2% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 22,4% felekezeten kívüli (45% nem válaszolt).[13]