Kokad

Kokad
Kokad címere
Kokad címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásDerecskei
Jogállásközség
PolgármesterToplak Ákos (független)[1]
Irányítószám4284
Körzethívószám52
Népesség
Teljes népesség521 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség41,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,1 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 24′ 26″, k. h. 21° 56′ 27″47.407310°N 21.940830°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 26″, k. h. 21° 56′ 27″47.407310°N 21.940830°E
Kokad (Hajdú-Bihar vármegye)
Kokad
Kokad
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Kokad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kokad témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kokad község Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye keleti szélén fekszik, közvetlenül a román határ mellett. A határ magyar oldalán mindössze három települési szomszédja van: észak-északnyugat felől Újléta, kelet felől Álmosd, délnyugat felől pedig Létavértes. Határszéle délkeleten egy rövid (valószínűleg kevesebb, mint egy kilométeres) szakaszon egybeesik az államhatárral, a legközelebbi települések a határ túloldalán Csokaly (Ciocaia) és Bihardiószeg (Diosig).

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, Vámospércs vagy Létavértes érintésével, a 4806-os úton. Határszélét délen érinti még a 4814-es út is.

Története

[szerkesztés]

Kokad ősi neve az Anjou-kori oklevelek szerint Rubin volt, de már a 13. század elején Kokad, majd később Kakad néven is nevezték.

1336-ban a Báthori-család volt a település birtokosa, 1416-ban Kakath néven, mint a henczidai Bacsó család birtokát említették, majd a 15. században a Marczaly családot is a birtokosának mondták. 1452-ben Marczaly János Kakat falu rá eső felét elcserélte Hunyadi János kormányzóval. Az 1800-as évek elején birtokosa a gróf Zichy család volt, a 20. század elején pedig Hadik Jánosné, született gróf Zichy Alexát írták a falu legnagyobb birtokosának.

Kokad mellett a 20. század elején még látható nagyobb épület romjait a helyi hagyomány kolostor romjainak tartotta. Egy másik hagyomány szerint pedig a település határához tartozó ún. német gátról a falu lakosai azt tartják, hogy „itt Bocskai István hadai és a császáriak között ütközet zajlott le, s az utóbbiak oly nagy számban estek el, hogy a holttestekből egy egész gát keletkezett”.

A településhez tartozott Kokad puszta is.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Ozsváth István FKgP[3]
1994–1998 független[4]
1998–2002 Menyhárt Dánielné független[5]
2002–2006 független[6]
2006–2010 független[7]
2010–2014 Ozsváth István Fidesz–KDNP[8]
2014–2019 független[9]
2019–2024 független[1]
2024– Toplak Ákos független[1]

2010-től a települést az 1990 és 1998 között már egyszer hivatalban lévő Ozsváth István vezeti.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
694
669
661
627
559
570
521
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 3,1% cigánynak, 1,9% románnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,3%, református 56,4%, görögkatolikus 13,2%, felekezeten kívüli 12,7% (12,4% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 86,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,2% görögnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,1% volt református, 2,1% római katolikus, 10,9% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 0,2% evangélikus, 5,7% felekezeten kívüli (32,4% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Kokad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 25.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Kokad települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Kokad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  5. ↑ Kokad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  6. ↑ Kokad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  7. ↑ Kokad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  8. ↑ Kokad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  9. ↑ Kokad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. ↑ Kokad Helységnévtár
  12. ↑ Kokad Helységnévtár
  13. ↑ A 2011-es tormafesztivál. [2013. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 14.)
  14. ↑ Hír a 2013-as tormafesztiválról. [2013. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 14.)

További információk

[szerkesztés]