Koppányszántó | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Tamási | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Niklai Gábor (független)[1] | ||
Irányítószám | 7094 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 300 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 13,13 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 22,55 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 35′ 36″, k. h. 18° 06′ 35″46.593460°N 18.109700°EKoordináták: é. sz. 46° 35′ 36″, k. h. 18° 06′ 35″46.593460°N 18.109700°E | |||
Koppányszántó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Koppányszántó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Koppányszántó község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Tolna és Somogy vármegye határán fekszik, a Koppány folyó völgyében, melyről a nevét is kapta. Központján a Nagykónyi-Somogyacsa között húzódó, a 61-es főutat a 6505-ös úttal összekötő 6508-as út halad végig. A környező városok közül Tamási 17 kilométerre fekszik, de a település Tab és Dombóvár felől is elérhető.
A terület az Árpád törzsé volt, az első írásos emlék szerint Álmos herceg tulajdonát képezte. Jelenlegi nevét 1902-től használja. Egy 1333-as adat szerint a Habold nemzetség virágzó birtoka, majd később a dömösi prépostsághoz került. A török megszállásig virágzó birtok volt, a megszállás alatt azonban teljesen elpusztult, csak jóval később telepítik újra magyarokkal. A magyar többség később is megmaradt. A település ismét egyházi birtok lett, a veszprémi püspökség kezelésébe került. Lakóinak többsége római katolikus vallású, 1753-ban épült templomukat 1908-ban kibővítették, egyik látnivalója az 1919-ben készült Szentháromság-mozaikkép.
Álló csücsköstalpú pajzs, kék mezejében ezüst hullámpólyán nyugvó arany heraldikai koronára cölöpösen, élével felfelé állított ezüst ekevas, előtte egymáson harántirányban keresztbetett két ezüst csoroszlyával. A sisak jobbra fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst sisak, vörössel és kékkel ékített arany koronával. A sisakkoronából növekvő helyzetben Szent Bertalan szembe fordult alakja ezüsttel. Fejét arany dicsfény övezi, jobbjában arany kést, baljában csukott arany könyvet tart.
A településen a 2024. június 9-i önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki a hivatalban lévő polgármester, az ezúttal Fidesz-KDNP-s színekben induló Niklai Gábor és egyetlen független kihívója, Partinné Bondor Anna között.[11] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2024. szeptember 8-án tartották meg, a júniusinál valamivel magasabb részvételi aránnyal, ami Niklai Gábornak kedvezett.[1]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 326 | 326 | 314 | 270 | 318 | 311 | 300 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 14,4% cigánynak, 2,7% németnek, 0,3% románnak mondta magát (2,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,6%, református 0,9%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 9,9% (11,7% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 82,7%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% cigánynak, 3,1% németnek, 4,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,6% volt római katolikus, 0,9% református, 0,6% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,3% egyéb katolikus, 15,1% felekezeten kívüli (30,8% nem válaszolt).[13]
A falu egyik nevezetessége a híres koppányszántói népviselet, melyet a szüreti felvonuláson láthatnak az ide látogatók. A szép természeti környezet, a tiszta levegő jó kikapcsolódási lehetőséget kínál a pihenni vágyóknak.
A község önkormányzata már fontolgatta a Koppányt övező nádas halastóvá alakítását. Ezzel idegenforgalmát és turisztikai jelentőségét is növelni lehetne a községnek, de tőke híján egyelőre akadoznak a fejlesztések.